A kedvenc mesehősöm biszexuális

A kérdés: lehet-e a mesefilmek szereplőinek szexuális hovatartozásáról beszélni? Aki szerint nem, az kérem, klikkeljen máshová, ugyanis most épp egy ilyen témát készülök kifejteni, és nem áll szándékomban bárkit is kiakasztani.

Amikor megismertem azt a rajzfilmsorozatot, amiről írni fogok (Az Avatar: Aang legendája, Az Avatar: Korra legendája), biztos voltam benne: ha egyszer gyerekem születik és nagyobbacska korában (természetesen csak akkor, ha már eléri a megfelelő korhatárt, tehát legelőbb hatéves korában) mesét kíván majd nézni, neki is meg fogom mutatni. Különösen azért, mert a számos bugyuta, erőszakos és/vagy igénytelen sorozat után ez volt az első olyan rajzfilm, aminek az értékrendszere nagyjából tükrözi mindazt, amit közvetíteni kívánok felé. Lélekben fiatal „The Legend of Korra” és „The Legend of Aang” -nézők, előre szólok, SPOILER következik.

Melegházasság Magyarországon?

Melegházasság Magyarországon. Lehetséges? Alkalmazható a hazai jogi környezetben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának érvelése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az azonos neműek házasságát engedélyező írországi népszavazás és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését követően a hazai közbeszédben is a figyelem középpontjába került az azonos nemű párok házasságkötésének lehetősége. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a Bíróság érvelése mennyiben lenne alkalmazható a hazai jogi környezet keretei között, vagyis hogy levezethető-e Magyarországon is az azonos neműek házassághoz való joga.

A vizsgálandó kérdések
A vizsgálódás rendkívül szerteágazó lehet, ezért a kérdés megválaszolásához szükséges mértékben szűkítve az alábbi csomópontok kifejtésére és az általuk felvetett kérdések megválaszolására koncentrálunk:

1. Dinamikus vagy inkább statikus Magyarországon a házasságra vonatkozó fogalom?
2. Statikusság vagy folyamatos fejlődés jellemzi Magyarországon a meleg és leszbikus jogokat?
3. Alapvető jog-e a házassághoz való jog?
4. Milyen jogokat takar a bejegyzett élettársi kapcsolat és mennyiben feletethető meg a házasságnak?
5. Indokolt-e a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségtétel?
6. Nemleges válasz esetén van-e lehetőség a házasság fogalmának kiterjesztésére az azonos nemű párok vonatkozásában?
7. Sértheti-e az azonos neműek házassága mások jogát vagy a házasság intézményét?

„Általában három kapcsolatom van egyszerre”

Elvira húszévesen még monogám kapcsolatokkal próbálkozott, ám be kellett látnia, hogy számára inkább a poliamor kapcsolat a megfelelő. Így most egy férfivel és két nővel él partnerkapcsolatban.

„Az életem során azt vettem észre, hogy újra és újra ugyanabban a helyzetben találom magam: hosszú kapcsolatban élek valakivel, megjelenik egy harmadik, és – mivel én mindkettővel szeretnék együtt lenni – a felek egy idő után elfogadják egymást.

Persze huszonévesen monogám modellekben gondolkodtam én is, és ilyenkor csak a megcsalás jöhetett szóba. Megtörtént, és komoly lelki károkat okozott nekem: szorongtam, szörnyen éreztem és elítéltem magam. Később rájöttem, hogy az egész lelki cirkusz csak azért van, mert én csinálom. Ha megváltoztatom a gondolkodási modellemet, és más emberek is elfogadják ezt, akkor nem kell szenvednem.