A duogámia fogalmát magyarul nem sok helyen találhatjuk meg, angolul azonban szerepel elég sok helyen ez a kifejezés. például az urbandictionary.com a következőképpen írja le:
A duogámia egy biszexuális egyén két kizárolagos – mindkét nemből egy – (szex)partnerrel való együttlétet jelenti, azaz az egyén egyidejűleg van monogám párkapcsolatban egy férfival és egy nővel.
A duogámia mindenképpen egy poliamoriás társközösséget jelent, másképpen nem valósítható meg tartós együttlét három személy között, legyen a felállás akár 2 férfi és 1 nő vagy 2 nő és 1 férfi.
„Van egy barátom és egy barátnőm. Évek óta együtt vagyunk. Egyikük sem féltékeny, tisztában vannak azzal, hogy duogámiában élünk.”
A fenti idézet lényegretörő. A hármas felállás alapja ugyanis a bizalom, a kölcsönös odafigyelés mindkét másik félre, illetve a féltékenység kizárása. A társadalmunk a tolerancia jegyében sokat nyitott a meleg és leszbikus közösségek felé, ám kevesebbet a biszexuális/queer identitásuak irányába.
Sok tanulmány eredménye, hogy ez a biszexuálisok mentális egészségére kihat, mivel egy „tudathasadásos” állapot lehet az, a például egy 10-20 éve boldog házasságban élő egyén, akinek gyemekei is vannak, „feleszmél” szexuálisan és rájön, hogy mindkét nemhez vonzódik. Sokok ilyenkor a társadalmi-, vallási-, politikai-, stb kirekesztéstől való félelem miatt nem vállalják fel biszexualitásukat, de ugyanakkor őrlődnek a meglevő család és a vágyott (és esetleg ki is próbált) saját nem közötti kapcsolatra. Ezt orvosolhatja az, ha társadalmunk nem bélyegzi meg és/vagy akadályozza a poliamoriás, duogámiás együttéléseket.
Tény, hogy a tartós duogámiában élő biszexuálisok stabil egészségi állapotot mutatnak (úgy mentálisan, mint szexuálisan), az ilyen családban felnövő gyermekek pedig sok téren jobb eredményt érnek el, könnyebben kezelhetőek, mint a monogám, heteroszexuális párkapcsolatban nevelkedő gyermekek.
Sok tanulmány eredménye, hogy ez a biszexuálisok mentális egészségére kihat, mivel egy „tudathasadásos” állapot lehet az, a például egy 10-20 éve boldog házasságban élő egyén, akinek gyemekei is vannak, „feleszmél” szexuálisan és rájön, hogy mindkét nemhez vonzódik. Sokok ilyenkor a társadalmi-, vallási-, politikai-, stb kirekesztéstől való félelem miatt nem vállalják fel biszexualitásukat, de ugyanakkor őrlődnek a meglevő család és a vágyott (és esetleg ki is próbált) saját nem közötti kapcsolatra. Ezt orvosolhatja az, ha társadalmunk nem bélyegzi meg és/vagy akadályozza a poliamoriás, duogámiás együttéléseket.
Tény, hogy a tartós duogámiában élő biszexuálisok stabil egészségi állapotot mutatnak (úgy mentálisan, mint szexuálisan), az ilyen családban felnövő gyermekek pedig sok téren jobb eredményt érnek el, könnyebben kezelhetőek, mint a monogám, heteroszexuális párkapcsolatban nevelkedő gyermekek.
