A Wikipédia meghatározása szerint a poliamoria, magyarul többszerelműség (a görög πολύ [poly, jelentése sok vagy több] és a latin amor [szerelem] szóösszetételből) kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, kívánsága vagy elfogadása, melyről minden szereplőjének tudomása van és amelyhez hozzájárul. Nem tévesztendő össze a poliszexualitással.
A csoport két oladlról kezdte meg az építkezést. A csoport „alapító tagjai” között voltak a többnejűséget és/vagy többférjűséget támogató személyek, illetve az addig heteroszexuális életvitelű, de biszexuális identitását felvállaló női féllel rendelkező párok, akik nem akarták addigi életüket sutba dobni, hanem felépítettek egy hármas felállású új együttélési modelt.
A kezdeti csoportosulás úgy vélte, hogy számukra a számok ereje a meggyőző. Azaz azt vallják, hogy igenis lehet egyszerre több személybe szerelmesnek lenni, és viszont tudnak ugyancsak szeretni többesben, mindennek a hozadáka a még több szeretet, folyamatosan hatványozódva.
Az 1990-es évek elején alakultak meg az Egyesült Királyságban, majd elindultak világhódító útjukra. Londonban 2004 óta megtartják a „Polyday” napot, melynek honlapja itt, facebook oldala meg itt található. Ugyanakkor hivatlos honlapot indítottak, amely a www.polyamory.org.uk címen érhető el. A közösség öndefiniálása a honlapon: „Az oldal Nagy Britannia minden minden többszeremlűség, etikus nem-momogámia, anarchikus párkapcsolat iránt érdeklődő személyének szól. Egy olyan közösség vagyunk, amelyik elfogadja a mindenféle szexuális és/vagy lelki identitással élő személyeket, mint pl. a LMBTQ, szexirányú kultúra, feminizmus, spiritualitás, BDSM, stb.”
A közösség harmónikus és aktív társadalmi életet él, egyre nagyaobb teret kap és elfogadottsága folyamatosan növekszik. Szociológusok ezt a közösséget látják többek közt azoknak a biszexuális nőknek a támaszaként, akik hármas-kapcsolatú életvitelt választanak a coming-out, azaz identitásuk ébredése/elfogadása után. Nemrég jelent meg egy cikk az brit Independentben egy ilyen családról (Meet the polyamorists – a growing band of people who believe that more lovers equals more love), azoknak, akik tudnak angolul, ajánlom figyelmébe. A cikk jól részletezi a mindennapokat, a még meglevő társadalmi ellenállást, hiszen a nem monogámián alapuló kapcsolatok ellítélését szabályosan belesúlykolták a nyugati társadalomba a vallási vezetők az elmúlt évszázadok alatt, és a nyitás – avagy a visszatérés az ókorban elfogadott állapotokhoz – lassan megy végbe.
Bár a folyamat elindult, és halad előre, továbbra is tabu a hivatalosan többes felállású életvitel. A hamis értékel bíró, de ettől alapvetőnek beállított hagyományos családi modell egy férfiből és egy nőből álló párból kellene álljon, de a monogámia melléktermékét, a szeretőket, ágyasokat, prostituáltakat ez az értékrend figyelmen kívül hagyja, mintha soha nem is léteztek volna és ma sem léteznének. Ezek a szelektívan látó értékrendekkel bíró társadalom mindenféle „poli” kezdetű életviteli formát elitélnek.
Ebből kifolyólag a közösség létrejötte előtt sokan érezték magukat időnként elszigeteltnek és magányosnak. Az monogámiára nevelt és prűddé alakult emberek legtöbjje azt feltételezi, hogy itt csak a szexről szól minden. Ez pedig ebben az esetben is tévhit, mivel azt az állapotot elérni, hogy harmónia, szeretet, megbecsülés legyen az alapja a hármasban leélendő életnek, sokkal több értékes emberi tulajdonságot hoz felszínre, mint azt elsőre gondolnánk, illetve az sem utolsó szempont, hogy a a jelen társadalmunk rákfenéjeként kezelt kapzsiság, önzőség és túlszexualizáció kerül ebben az együttélési formában legjobban háttérbe. Talán ez a magyarázata annak, hogy a régi poligám, poliamorikus társadalmi létben az erkölcsöt és az értékrendet nem boszorkányégetéssel vagy inkvizícióval – azaz félelemmel – kellet az emberekbe táplálni.
