Leszbikus vagy biszexuális nők párkapcsolati lehetőségei

Rengeteg nő, aki nem mer coming out-olni, férjhez megy, gyereket szül, és hirdetéseken keresztül keres magának egy nőt, de a férje a csali a horgon. Így titkolóznia sem kell a férje előtt. Otthon a kis kuckójukban elintézik édes hármasban. De mi van, ha már ez nem elég?

 Kiemelt problémát jelentenek az anyasági kérdések, főleg a leszbikusoknál. Sokszor – szinte mindig – diszkriminálják a leszbikus anyák gyermekgondozási lehetőségeit, mert a bíróságok a leszbikus anyát gyermeknevelésre alkalmatlanak tekintik, s mivel a gyermek „legjobb érdekeit” veszik figyelembe, csak a láthatást engedélyezik.

Szerencsére az intelligens pszichológusok ezt megcáfolják, és határozottan állítják, hogy a leszbikus anya gyermeke nem mutat szexuális zavart, ahogy egy heteró anyáé sem vagy éppen úgy mutat zavart, mint egy heteró nő gyermeke. Arról nem is beszélve, hogy ha jól neveled gyermeked, akkor sokkal toleránsabbak lesznek mindenféle mássággal szemben, mint az „átlag” gyerekek.

Biszexuális nők vágyai és a társadalom

„Mindig is éreztem, hogy hiányzik valami” – ez egy igen meghatározó, és jellemző mondat a biszexuálisokra. Ha nővel van, akkor férfi. Ha férfival, akkor nő. Na, de ha megvan mindkettő, akkor az maga a paradicsom. Ez most még igen ritka Magyarországon, de mostanában egyre többet találkozni ilyen esettel. Ugyanis, melyik férfi  viselné el, ha a rajta kívül mással is lefekszik a Kedvese. Hiába, hogy az is nő.

Mi a leszbikusság lelki háttere? avagy Nők egymás karjaiban – Miért trendi a leszbiség?

Régebben a nők titkolták másságukat, ám mára úgy tűnik, végérvényesen ledőltek az erkölcsi korlátok, s szinte cikinek érezhetjük azt, ha nővel még soha nem bonyolódtunk kalandba. És nem is akarjuk!?

Ügyes reklámfogások

Számos tv-sorozat és film a szapphói szerelmet állítja a középpontba, s így teszi még eladhatóbbá a történetet. Az 1999-ben alakult TATU együttes (ál)leszbikus jeleneteivel hatalmas botrányt kavart, ám a mostani sztárok is imádják borzolni a kedélyeket. Rihanna például az egyik klipjében csajjal kavar, Lady Gaga Alejandro című dalában nyíltan ünnepli a meleg szerelmet, Kate Perry eldalolta, milyen érzés nővel csókolózni és Lindsay Lohanról is kiderült, hogy nem Samantha Ronson volt az első leszbi szeretője. Hazai hírességeink közül Szabó Zsófi élete első csókját lánytól kapta, legutóbb pedig VV Anikó elégítette ki a paplan alatt Szandikát.

„Általában három kapcsolatom van egyszerre”

Elvira húszévesen még monogám kapcsolatokkal próbálkozott, ám be kellett látnia, hogy számára inkább a poliamor kapcsolat a megfelelő. Így most egy férfivel és két nővel él partnerkapcsolatban.

„Az életem során azt vettem észre, hogy újra és újra ugyanabban a helyzetben találom magam: hosszú kapcsolatban élek valakivel, megjelenik egy harmadik, és – mivel én mindkettővel szeretnék együtt lenni – a felek egy idő után elfogadják egymást.

Persze huszonévesen monogám modellekben gondolkodtam én is, és ilyenkor csak a megcsalás jöhetett szóba. Megtörtént, és komoly lelki károkat okozott nekem: szorongtam, szörnyen éreztem és elítéltem magam. Később rájöttem, hogy az egész lelki cirkusz csak azért van, mert én csinálom. Ha megváltoztatom a gondolkodási modellemet, és más emberek is elfogadják ezt, akkor nem kell szenvednem.

13 lecke nem monogám párkapcsolatokból

Találtam egy érdekes írást, bár nyelvezete eléggé más, de attól függetlenül több ponton találkozik az én írásaimmal. Így változtatás nélkül, de forrásmegjelöléssel átvettem. Ajánlom figyelmetekbe a szövegben hivatkozással bekötött régebbi írásokat is!

A poliamória egy olyan kapcsolati forma, ahol több, mint két ember szerelmes egymásba. Itt írtam róla, ha nem hallottatok még róla, akkor előbb ezt olvassátok el. Ezek az emberek vagy együtt élnek, vagy nem, vagy egyszerre szexelnek vagy nem, vagy mindenki mindenkivel vagy nem, ezt mind el kell dönteni, ebben mind meg kell egyezni – és ez mind változhat, ha az igények változnak.

„Testbeszéd”, önértékelés és coming out

A statisztikák szerint a nők kétharmada elégedetlen a testével. Aki nem hisz a statisztikáknak, az nyugodtan kérdezze meg 10 nő ismerősét! Meg fog lepődni a válaszokon! De vajon miért nem szeretik a nők a testüket? Illetve, ez milyen hatással van a leszbikus vagy biszexuális tudat elfojtásában?

Ha egy nő nem szereti saját testét, nem érzékelheti annak vágyait sem, hiszen „undorral” közelít magához, és ezt a helyzetet általában még rontja a prűd nevelés és a 30 évesnél idősebb nőknél a társadalmi elvárások, egyházi tiltások tömkelege. Akinek valóban van oka az elégedetlenségre és lehetősége a változtatásra, az is nagyobb sikerrel fog célt érni, ha elfogadja a saját testét és pozitív célokat tűz ki magának.

A coming out nem tesz más emberré senkit sem

Társadalmunk azon van, hogy születésünkkor meghatározzák a nemünket (fiú vagy lány). Szüleink, rokonaink, környezetünk és a társadalom ezt a nemet igyekszik erősíteni bennünk: belénk „égetik” azokat a szerepeket, viselkedési formákat, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint.

A gyermekkorunk során „belénksúlykolt” identitást visszük tovább, amikor kamaszodni kezdünk, elkezdünk érdeklődni az ellenkező nem iránt, vágyni kezdünk az ellenkező neműekre, később szexuális életet élünk velük. De nincs ez mindenkinél így.

Egy erdélyi poszt a biszexualitásról

Bár a poszt férfi biszexuálisokról szól, átvettem, mivel a bemutatott helyzet teljesen ráilleszthető a biszexuális nőkre is. Mindazonáltal, nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon sem a biszexuálisok elfogadásában és tolerálásában... 

Öt év alatt öt férfibe voltam szerelmes, vagy valami hasonló. Ebből három biszexuális volt. Egy ideig, főleg a tavalyi „nagy szerelem” után dühöt, haragot és elutasitást éreztem minden biszexuális férfi iránt. Önmagam igazának megerősitéseként osztottam barátnőim véleményét, miszerint biszexuális ember valójában nem is létezik, ők mint látens, önmagukat el nem fogadó melegek. Aztán egy év alatt két biszex fiú is nagy hatást gyakorolt rám, jelenleg is az egyik elfogadásával bajlódok és vivódok. Ez sarkalt arra, hogy kicsit foglalkozzak velük, meg kell értenem őket, talán könnyebben elfogadom reakcióikat. Kik tehát a biszexuálisok? Létezik ilyen jelenség? Mi a helyzet nálunk? (természetesen, csak férfiakkal foglalkozom, őket ismerem a nőkre vonatkozó részt más kell megirja).

A biszexuális nők egészségéről

Egy új kutatás a leszbikusok, a melegek és a biszexuálisok egészségét tárja fel, és azt mutatja, hogy a helyzet a legtöbb területen hasonló, mint a heteroszexuálisoknál, de kimutattak egy marginalizálódást és egy alap kisebbségi stresszt a biszexuális nőknél.

Malterud négy másik kutatóval dolgozott együtt, ezek: Norman Anderssen, Mari Björkman, Tone Hellesund és Hilde Slåtten. A kutatás a Norvég Gyermek-, Ifjúsági és Családügyi Minisztérium megbízásából készült és „Szexuális irányultság és  életminőség” címmel jelent meg.

„A hasonlóság nagyobb, mint a különbség az életminőség vonatkozásában. Ez arra utal, hogy a világ halad előre”, mondja Kirsti Malterud, aki a kutatást vezette.

A házasság reformja – francia módra

A nyugati országok mintegy tíz éve egymás után legalizálják a homoszexuális – leszbikus és meleg – házasságot, s így ez a többezer éves intézmény éppen azt a sajátosságát veszíti el, amely a két fél közötti nemi különbségeken nyugszik. Az olyan „kis” országok után, mint Hollandia, Belgium, Svédország, Norvégia, Portugália, Izland vagy Dánia, a „nagyok” – Kanada, Dél-Afrika, Spanyolország és Argentína – szintén csatlakoztak a folyamathoz. Franciaország, majd Anglia, Németország és az Egyesült Államok is beáll a sorba. (Ez utóbbiban egyes államok már jóváhagyták az egyneműek házasságát, 2013-ban pedig a kérdést 2009-ben még ellenző Obama elnök pálfordulásnak lehetünk tanúi.)

Ez a nyugati civilizáció alapvető változását jelenti, ami egyben hatalmas antropológiai forradalom is, és jelentős következményekkel jár majd a család, az utódnemzés, a gyermek helyzete, a leszármazás, a szülői lét és az utódok tekintetében – vagyis minden, eddig a házassághoz kapcsolódó területen. Ez a változás lényegében szimbolikus, hiszen sok országban a homoszexuális párok már eddig is köthettek élettársi szerződést, ami biztosítja az érdekelt felek jogait. Így elegendő lett volna ezt kibővíteni, a házasság intézményének „megbolygatása” nélkül. Azonban éppen ez a „szimbolikus” jelleg az, amit az egyébként kisebbségben lévő homoszexuális lobbi meg akar szerezni. A most zajló folyamat valódi paradigmaváltást eredményez, amely úgy változtatja meg alapjaiban a „házasság” fogalmát, hogy megfosztja minden, a férfi és nő közötti különbségre való utalástól.

Kísérlet a nemiség kialakulásának „tág körű” értelmezésére

Jessica Benjamin: Azonosság és különbözőség

A nemi identitás kialakulása szükségszerűen összekapcsolódik a nemek közötti különbséggel való megbarátkozás képzetével. A kortárs pszichoanalitikus elméletekben és terápiás gyakorlatban megfigyelhető az a változás, hogy a nemek közötti különbség fogalmát ma már nem azonosítják az anatómiai különbségekkel. A nemek közötti különbség(ek) elfogadására és az ezzel összefüggésben létrejövő pozícióra ma már nem úgy tekintenek, mint amit pusztán az anatómiai tények felfedezése alakít ki. Ugyanakkor a nemek közötti különbség természetéről szóló feltételezések még mindig magukon viselik a freudi természettudományos gondolkodásra való törekvés jegyeit, jóllehet igen leplezett, nehezen észrevehető formában. Ezek a nézetek lényegesebbnek tartják a másság felfedezését, illetve elválaszthatónak tartják azt a hasonlóság felfedezésétől. Az elképzelés mögött az a ki nem mondott feltételezés húzódik meg, hogy a másság tudatosulása értékesebb, későbbi fejlődés eredménye és egyben nehezebb is, mint a hasonlóság felismerése. Ez a felfogás megfeledkezik arról, hogy a nehézség abban rejlik, hogy a különbözőséget a hasonlóság elutasítása nélkül kell elfogadni: más szóval át kell hidalni az ellentétek közötti távolságot. Elég feladni a polaritás egyik oldalát ahhoz, hogy közeledhessünk a másikhoz. Az igazi nehézséget azonban a másság, az eltérő jelleg képzetének megalkotásában az okozza, hogy eközben a többi emberi lényhez való hasonlóság érzését nem szabad feladni.

Hollywood 10 legszexibb leszbikus és biszexuális nője

Kissé szokatlanabb poszt kerül ma fel, de érdekesnek találom, hogy jelenleg éppen kiket sorolnak ide. :) Az eredeti cikk egy valóságshow harmadik évadkezdésének apropóján jött létre – a Showtime csatornán közvetített Az igazi L világ (The Real L World) –, amelyben leszbikus és biszexuális lányok egy csoportjának mindennapjait követhetik a nézők. A műsor ezeknek a nőknek a randizását szemmel tartja, megmutatva, hogy mekkora drámák és traumák keletkeznek ilyenkor. 

Az angol nyelvű cikk írója kiemeli at is, hogy bár Hollywood-ról beszélünk, fontos megjegyezni, hogy itt most nem a népszerűség a mérvadó, hanem az identitás.

Ismerd meg a többszerelműség (poliamora) követőit – a dinamikusan növekvő társadalmi közösséget

A Wikipédia meghatározása szerint a poliamoria, magyarul többszerelműség (a görög πολύ [poly, jelentése sok vagy több] és a latin amor [szerelem] szóösszetételből) kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, kívánsága vagy elfogadása, melyről minden szereplőjének tudomása van és amelyhez hozzájárul. Nem tévesztendő össze a poliszexualitással.

A csoport két oladlról kezdte meg az építkezést. A csoport „alapító tagjai” között voltak a többnejűséget és/vagy többférjűséget támogató személyek, illetve az addig heteroszexuális életvitelű, de biszexuális identitását felvállaló női féllel rendelkező párok, akik nem akarták addigi életüket sutba dobni, hanem felépítettek egy hármas felállású új együttélési modelt. 

Intim torna és hozadékai: egészség, kreativitás és a lelki egyensúly

Intimtorna. Nehéz ügy ez, mert megnevezni is nehezünkre esik egyik-másik testrészünket ezen a tájékon és a mindennapokban sokszor rejtve is maradnak előlünk "alsó arcunk" mimikai izmai. Pedig képzeljük csak el, hogy ugyanúgy grimaszolhatnánk gátizmainkkal, mint arcizmaikkal, mikor nem-tetszésünket nyilvánítjuk ki.

Gátizomzatunk felépítése alapján hasonló hasizmunkhoz, bicepszünkhöz, bármely vázizomzatunkhoz, valahogy mégis mindig kimarad az edzéstervből, hogy is tornáztassuk magunkat „odalent”.