A statisztikák szerint a nők kétharmada elégedetlen a testével. Aki nem hisz a statisztikáknak, az nyugodtan kérdezze meg 10 nő ismerősét! Meg fog lepődni a válaszokon! De vajon miért nem szeretik a nők a testüket? Illetve, ez milyen hatással van a leszbikus vagy biszexuális tudat elfojtásában?
Ha egy nő nem szereti saját testét, nem érzékelheti annak vágyait sem, hiszen „undorral” közelít magához, és ezt a helyzetet általában még rontja a prűd nevelés és a 30 évesnél idősebb nőknél a társadalmi elvárások, egyházi tiltások tömkelege. Akinek valóban van oka az elégedetlenségre és lehetősége a változtatásra, az is nagyobb sikerrel fog célt érni, ha elfogadja a saját testét és pozitív célokat tűz ki magának.
Az önmagunkkal való elégedetlenség az emberi kapcsolatainkra is hatással lesz, beleértve a párkapcsolatunkat és annak intimitását. Egy nő, ha elfogadja saját tetsét, akkor könnyebben oldódik intim helyzetben is. Beszéljünk őszintén! Ha nem szereted testedet, nehezedre estik például megsimogatni melleidet, nemi szerved, és ha meg is teszek, kelletlenül, semmiképpen nem élvezetet eredményezve teszed azt. Pedig az igazi öröm ott kezdődik, ha szereted magad eléggé, és ebből kifolyólag az önkielégítés könnyedén megy, ha megériinted saját testedet. Ellenkező esetben hogyan várod el azt, hogy párod, akár a férfi, akár a nő igazából kielégítsen? Nem beszélve arról, hogy partnered előbb-utóbb önértékelési problémákkal fog szembenézni, még ha nem is mutatja, mivel úgy fogja árezni, ő nem teszi jól a „dolgát” az ágyban. Ezért (is) érdemes különbékét kötni a testeddel! Ugyanakkor ezt a önmagunk testének elutasítása lényegesen megnehezíti a leszbikus és biszexuális énünk felszabadulását. Brit kutatások szerint a legtöbb hosszas és problémás, önmarcangolós coming out azoknál a nőknél van, akik nem fogadják el saját testüket.
Az önmagunkkal való elégedetlenség az emberi kapcsolatainkra is hatással lesz, beleértve a párkapcsolatunkat és annak intimitását. Egy nő, ha elfogadja saját tetsét, akkor könnyebben oldódik intim helyzetben is. Beszéljünk őszintén! Ha nem szereted testedet, nehezedre estik például megsimogatni melleidet, nemi szerved, és ha meg is teszek, kelletlenül, semmiképpen nem élvezetet eredményezve teszed azt. Pedig az igazi öröm ott kezdődik, ha szereted magad eléggé, és ebből kifolyólag az önkielégítés könnyedén megy, ha megériinted saját testedet. Ellenkező esetben hogyan várod el azt, hogy párod, akár a férfi, akár a nő igazából kielégítsen? Nem beszélve arról, hogy partnered előbb-utóbb önértékelési problémákkal fog szembenézni, még ha nem is mutatja, mivel úgy fogja árezni, ő nem teszi jól a „dolgát” az ágyban. Ezért (is) érdemes különbékét kötni a testeddel! Ugyanakkor ezt a önmagunk testének elutasítása lényegesen megnehezíti a leszbikus és biszexuális énünk felszabadulását. Brit kutatások szerint a legtöbb hosszas és problémás, önmarcangolós coming out azoknál a nőknél van, akik nem fogadják el saját testüket.
Az édesanyák figyelmét külön szeretném felhívni arra, hogy bár a saját testükkel való kapcsolatuk személyes és magánügy, de egyben minta is – elsősorban leánygyermekeik számára. Egy gyermek látja, érzi, hogy az édesanyja rosszkedvű lesz, ha tükörbe néz, nem engedi, hogy lefotózzák a nyaraláson és nem tud őszintén mosolyogni akkor, ha a kislánya azt mondja neki: „Olyan szép vagy, anya!” Ez máris kihat lányuk önértékelésére, még ha azt nem is észleljük azonnal! Különösen érdekes és megdöbbentő egy másik angliai felmérés eredménye, amely szerint azok közül a lányok közül, akik nincsenek megelégedve a testükkel, minden tízből kilenc úgy gondolja, az anyjának nincs jó alakja.
Az alacsony önbecsülés befelé fordulást, a normális élettől való visszavonulást és energiaveszteséget eredményez. A médiának és a mindennapi hatásoknak köszönhetően a lányok, bárhol is éljenek a világban, soványabbak, magasabbak, szőkébbek és nagyobb mellűek akarnak lenni. A márka azért hozta létre önbecsülési alapját, mert felmérésük szerint a nők fele undorral gondol a saját testére. A brit egészségügyi felmérés szerint a médiában megjelenő modellek és színésznők testén körülbelül 10 százalékkal kevesebb zsírmenynyiség van, mint egy egészséges nőn. Miközben az EU-ban élő tizenéves lányoknak csupán 19 százaléka túlsúlyos, mégis 67 százalékuk gondolja úgy, hogy fogynia kellene. Ez nagyon komoly promléma, amely behatárolja az egészséges tudatot.
Kucsora Márta Barcsay-díjas festőművésznő nemrégiben kiállítást szervezett, ahol a női aktok voltak a középpontban. A nagyméretű képeken első látásra talán meghökkentő a hústömegek „drabális intimitása”, de a testbeszédből mégis finom nőiesség, valami védeni való törékenység sugárzik. Kucsora Márta aktképeinek kulcsszava: minden nő szép, ennek titka a női szerep felvállalása, megélése. Az asszonyi, termékeny testet jelzi az erősen kiemelt női nemi jelleggel, a mell, csípő, comb hangsúlyozásával. Sötét-világos fényfoltokból építi fel alakjait, részletezés, aprólékos kidolgozás nincs, széles, határozott, lendületes ecsetvonásokkal jelzi a térbeliséget, a mélységet, ugyanakkor erős érzelmi hatást is ad. A fénylő bőr él, lélegzik, a fény és a színek érzékeny felrakásával kiemelkedik, ragyog a sötét háttérből. Úgy, ahogy a hétköznapokban is ki kell emelkednie a nőknek a „sötét háttérből”.
Tehát minden nőnek, kortól függetlenül fontos, hogy megismerje és megszeresse a testét, megélje a nőiességét, és ezzel akár még a párkapcsolatát is színesebbé tegye. Ne feledjük, aki kevésbé szereti vagy utálja a testét, az nem akarja a testének megadni az örömöt, a kielégülést sem.
De lépjünk tovább. A nők leszbikus vagy biszexuális tudatalattija figyeli a nőket. Vegyünk egy egyszerű példát: egy bálon, rendezvényen, strandon, egy magát heterószexuális nő több nőt néz meg, mint a férfi párja. Valójában a férfiak is a nőket nézik, és a nők is a nőket figyelgetik. A hétköznapi magyarázat szerint a nők azért figyelik a nőket, mert versengenek. Akár felvállaltan, akár tudattalanul, de mégis más nőkhöz: potenciális versenytársaikhoz mérik magukat. De az összehasonlítás többnyire csak arra jó, hogy saját vélt hibáikat még tragikusabbnak lássák, és önbizalmuk valódi mélységekbe süllyedjen. De másik oldalt, igazából ott van a női test felmérése és kívánása. Akik részben már elfogadják identitásukat, a másik nő végigmérése szexuális izgalmat, bizsergést okoz.
Az aki nem szereti önmagát, nem akarja kényeztetni azt, amit utál, így az egészsége is meggyengület, falási- vagy koplalási „kampányai” lesznek, és a szexualitásban is mélypontra kerülhet, illetve nehezebb a coming out. Szerencsére a mai világban egyre több az olyan heteroszexuális párkapcsolat, ahol a férfiak arra ösztönzik a nőket, hogy szeressék önmagukat – példa okáért: előttük maszturbáljanak vagy pucéran vagy félpucéran járkáljanak a házban egész nap –, mert és ez segít legyőzni a önbízalom hiányt és megszűnik egy idő után az a helyzet, hogy a nő nem akarja a testét megélni.
Ha más sikerül eljutni oda, hogy gátlások nélkül, felszabadultan tudja magát egy nő kényeztetni, hogy örömet kaphasson általa, az már félsiker. A jelek kezdenek lassan erősödni. Ha egy nőnek jóleső érzés lesz már a saját melleit simogatni vagy bármikor hajlandó saját csikóját megsimogatni és élvezni annak eredményeként a jóleső bizsergést, akkor már kezdett felszabadulni. Az ilyen nő már örömmel néz olyan filmeket, ahol a nők mezetlenek, vagy akár szobrokat, festményeket, és (még az elején értetlen) vonzódást érez ezek iránt.
Ez az a pont, ahol ki lehet „törni” a tudatalattiból és tudatossá tenni önmagunk szeretetét és segíthetjük identitásunk előtörését. Leszbikus vagy biszexuális identitás elfogadásához óriási segítség, ha nőként elfogadjuk önmagunkat. Határozott előrelépést mutat saját testünk elfogadása felé, ha a nap bármelyik pillanatában hajlandó a nő önkielégítést végezni, annak bármelyik formájában.
Javasolt lépés ugyanakor a vágyunkat a nőkre kiterjeszteni, és segíteni még bizonytalan identitásunk megerősödését. A nehezebb eset az, ha párkapcsolatban/házasságban él a szóban forgó nő, mivel a heteroszexuális kapcsolatok férfi tagjai legtöbbször nehezen torelálják a coming out-ot. A leszbikus nőket ez kevésbé zavarja ez elutasító magatartás, de a biszexuálisoknak azt a kevés férfit igen meg kell „becsülni”, akik ezt a coming out-ot pozitív hozzáállásukkal elősegítik, mivel annak ellenére, hogy egy 2010-es magyarországi kutatás során a megkérdezettek 85%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan szexuális irányultságát”, több mint 54%-uk mégsem bújt elő szüleinek. A megkérdezettek mindössze 17%-a bújt elő a munkahelyén és 82% számolt be arról, hogy heti rendszerességgel fordulnak elő magánbeszélgetésekben párkapcsolati témák. Ebből adódóan 59%-uk került már olyan helyzetbe, hogy hazudott munkahelyén párja neméről. Így nem csoda, ha a biszexuális nők félnek férfi partnereik esetleges negatív reakciójától, és feélnek feltárni szexuális előzményeiket, hogy azzal a lehető legkevésbé váltsanak ki negatív érzelmi reakciókat, és megőrizhessék párkapcsolatukat. Egy másik aspektusa ennek a folyamatnak a félelmeken való túljutás, az azokkal való megküzdés, hogy hogyan fognak mások reagálni a szexuális orientációjukra vagy nemi identitásukra, és szerepet játszik a családjuk és a barátaik lehetséges elutasításától való rettegés is. A pozitív önkép kialakítása fontos része ennek a folyamatnak.
Ne feletsük el, hogy általában az előbújás a saját magunknak való őszinteséggel kezdődik: a belső folyamat során a leszbikus vagy biszexuális nők megismerik és elfogadják önmagukat. A folyamat ezen része azzal jár, hogy folyamatosan tudatosabbak leszünk az azonos (és/vagy ellenkező) neműek felé irányuló érzelmeink és vonzódásaink kapcsán. A biszexuális nők a leszbikusoknál nagyobb valószínűséggel félnek a színvallást követő negatív reakcióktól.
Éppen ezért, fontos, hogy használják ki a biszexuális nők a lehetőségeiket és ha egy mód van rá, heteroszexuális partnerükkel közösen fedezzék fel nők iránti vonzalmukat. A közös „utazás” könnyebbé teszi a helyzet elfogadását a család/párkapcsolat felrugása nélkül. Ha meg bizalom alapú a kapcsolat, akkor a duógámia kiépítése sem lehet akadály, ami a biszexuális nők igazi „mennyországa” mindn esteben, hiszen ezt több tanulmány is alátámasztotta. Tanulmányok szintén azt bizonyítják, hogy ha a nő van annyira szerencsés, hogy férfi partnere segíteni akar az identitás kiteljesedésében és/vagy megerősődésében, akkor a nők sokkal jobban kiteljesednek, annak ellenére, hogy az elején sokkal erősebbek ellenérzéseik pont a partner miatt, tudatalattiban vagy tudatosan félve az esetlegesen mégis rosszá váló reakciótól. De ezt a félelemet felvállalni még mindig a kisebbik rossz, mint teljes elutasítást kapni a férfi részéről. Éppen ezért érdemes – még ha az elején nehéz is – elfogadni patnerük segítségét az identitás kitelesedésének lépéseiben.
Végezetül ne feledjük, hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozottság egy leszbikus vagy biszexuális nő életében, főképp, hogy az utóbbiak helyzete lényegesen nehezebb még a mostani környezetben is.
Javasolt lépés ugyanakor a vágyunkat a nőkre kiterjeszteni, és segíteni még bizonytalan identitásunk megerősödését. A nehezebb eset az, ha párkapcsolatban/házasságban él a szóban forgó nő, mivel a heteroszexuális kapcsolatok férfi tagjai legtöbbször nehezen torelálják a coming out-ot. A leszbikus nőket ez kevésbé zavarja ez elutasító magatartás, de a biszexuálisoknak azt a kevés férfit igen meg kell „becsülni”, akik ezt a coming out-ot pozitív hozzáállásukkal elősegítik, mivel annak ellenére, hogy egy 2010-es magyarországi kutatás során a megkérdezettek 85%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan szexuális irányultságát”, több mint 54%-uk mégsem bújt elő szüleinek. A megkérdezettek mindössze 17%-a bújt elő a munkahelyén és 82% számolt be arról, hogy heti rendszerességgel fordulnak elő magánbeszélgetésekben párkapcsolati témák. Ebből adódóan 59%-uk került már olyan helyzetbe, hogy hazudott munkahelyén párja neméről. Így nem csoda, ha a biszexuális nők félnek férfi partnereik esetleges negatív reakciójától, és feélnek feltárni szexuális előzményeiket, hogy azzal a lehető legkevésbé váltsanak ki negatív érzelmi reakciókat, és megőrizhessék párkapcsolatukat. Egy másik aspektusa ennek a folyamatnak a félelmeken való túljutás, az azokkal való megküzdés, hogy hogyan fognak mások reagálni a szexuális orientációjukra vagy nemi identitásukra, és szerepet játszik a családjuk és a barátaik lehetséges elutasításától való rettegés is. A pozitív önkép kialakítása fontos része ennek a folyamatnak.
Ne feletsük el, hogy általában az előbújás a saját magunknak való őszinteséggel kezdődik: a belső folyamat során a leszbikus vagy biszexuális nők megismerik és elfogadják önmagukat. A folyamat ezen része azzal jár, hogy folyamatosan tudatosabbak leszünk az azonos (és/vagy ellenkező) neműek felé irányuló érzelmeink és vonzódásaink kapcsán. A biszexuális nők a leszbikusoknál nagyobb valószínűséggel félnek a színvallást követő negatív reakcióktól.
Éppen ezért, fontos, hogy használják ki a biszexuális nők a lehetőségeiket és ha egy mód van rá, heteroszexuális partnerükkel közösen fedezzék fel nők iránti vonzalmukat. A közös „utazás” könnyebbé teszi a helyzet elfogadását a család/párkapcsolat felrugása nélkül. Ha meg bizalom alapú a kapcsolat, akkor a duógámia kiépítése sem lehet akadály, ami a biszexuális nők igazi „mennyországa” mindn esteben, hiszen ezt több tanulmány is alátámasztotta. Tanulmányok szintén azt bizonyítják, hogy ha a nő van annyira szerencsés, hogy férfi partnere segíteni akar az identitás kiteljesedésében és/vagy megerősődésében, akkor a nők sokkal jobban kiteljesednek, annak ellenére, hogy az elején sokkal erősebbek ellenérzéseik pont a partner miatt, tudatalattiban vagy tudatosan félve az esetlegesen mégis rosszá váló reakciótól. De ezt a félelemet felvállalni még mindig a kisebbik rossz, mint teljes elutasítást kapni a férfi részéről. Éppen ezért érdemes – még ha az elején nehéz is – elfogadni patnerük segítségét az identitás kitelesedésének lépéseiben.
Végezetül ne feledjük, hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozottság egy leszbikus vagy biszexuális nő életében, főképp, hogy az utóbbiak helyzete lényegesen nehezebb még a mostani környezetben is.
