Leszbikus nők által nevelt gyerekeket vizsgáltak

Az 1980-as évek óta vita tárgya, hogy vajon a homoszexuális szülők által mutatott példa hátrányosan érintheti-e a gyerek fejlődését a heteroszexuálisok gyermekeivel szemben.

A meleg nők és meleg férfiak házassága azért is megosztó a társadalomban, mert a házasság általában egy gyerek iránti felelősséggel is jár, ahol meghatározó, hogy milyen példát mutatnak a szülők a gyereknek.

Pár szó a női biszexualitásról II.

II. rész

A 2013-ban lezárult kutatás és eredményei (kiemelve az eddig nem ismert adatokat)
A megfigyelt nőket a kutatás 10 éve alatt 3x2 csoportra osztották:

• egészséges nők szabad szellemű neveléssel
• egészséges nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
• gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
• gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
• felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
• felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel

Pár szó a női biszexualitásról I.

I. rész

Azt tény, hogy az általános nőiségnek ugyanaz az alapja, mint a leszbikusságnak; ugyanakkor a leszbikusság önálló identitáskategória is lehet.

A női biszexualitásban a „leszbikus” és a „heteró” nőiség ugyanaz az identitás, ugyanúgy egyszerre női és leszbikus identitás. Itt még az egyik entitás sem zárja ki a másikat. Ennyiben kissé eltérő pszicho- és szociodinamikailag is a férfi biszexualitástól; lehet alapvetően analóg, de eltérő motívumokat hordoz.

A meleg és biszexuális tinik magasabb várandóssági rátát mutatnak

A meleg és biszexuális amerikai tinik sokkal gyakrabban válnak szülővé heteroszexuális társaiknál. A George Mason University egyik friss kutatása szerint sokkal gyakrabban esnek teherbe vagy ejtenek teherbe másokat azok az amerikai kamaszok, akik melegként vagy biszexuálisként jellemzik magukat és mindkét nemmel lefekszenek, mint csak heteroszexuális társaik.

Gyengébb a szexuális kisebbségek egészségügyi ellátása

A homo- és biszexuális, továbbá a transznemű emberek rosszabb orvosi ellátásban részesülnek, és az egészségi állapotuk is rosszabb, mint a többségi heteroszexuális társadalomba tartozóké. A szakirodalom felhívja a figyelmet e populáció speciális ellátási igényeire.

Nicole Flemmer és munkatársainak cikke – Creating a Safe and Caring Health Care Context for Women Who Have Sex With Women – a The Journal for Nurse Practitioners című szaklapban bemutatja a „kulturálisan biztonságos közeg” koncepcióját, ami segít az orvosoknak abban, hogy hatékony kapcsolatot tudjanak kialakítani az átlagostól eltérő szexuális orientációjú betegeikkel.

Turai Katalin Ráhel: Nők és férfiak szexuális hármasokban

(...) Nemcsak a szexuális hármasok, hanem a biszexualitás is sokféleképpen „történik”, és rugalmasan definiálható. Azt az általánosan elfogadott meghatározást követtem interjúalanyaim kiválasztásakor, hogy saját bevallásuk szerint szexuálisan egyaránt vonzódnak-e férfiakhoz és nőkhöz. Ezeknek a vonzalmaknak a tükrében tapasztalatok, érzések, élettörténetek narratívákban kibomló színes skáláját kaptam: látni fogjuk, hogy a négy interjúalanyom is mind „másképp” biszexuális. A biszexualitás is történet: kitérőkkel, változásokkal tűzdelt elbeszélés, sokszor egy adott, stabil, változatlan identitás nélkül, és így jól példázza a szubjektum posztmodern, poszt-strukturalista megközelítését (Garber 1996 47, Hemmings 2002, 24-27). A szexualitás az interjúban is vallomásszerű narratív formában tárul fel, de nem mint egy meghatározott szexualitással eleve rendelkező személy útja, hanem mint ennek az „igazságnak” és ennek a személyiségnek a folyamatos előállítása (Scott 1993, Foucault 1999, Butler 2005, 2006). A biszexualitás csak időbeliségében érthető és mesélhető el – az egyetlen állókép, amely megragadni reméli, a vegyes hármas; sokan a hármasozás képének segítségével gondolják megérteni, mit jelenthet „egyszerre” vonzódni nőkhöz és férfiakhoz (Garber 1996, Hemmings 2002). A hármast ezért társadalmi szimbólumnak tekintem, egy olyan jól körülhatárolható képnek, amelyen keresztül nemcsak a biszexualitást és a szexualitás időbeliségét, hanem a nemek viszonyát is meg tudjuk közelíteni. Ebben a cikkben a biszexuális narratívát ütköztetem a biszexuális hármas képével. (...)

Tanulmányok igazolták: minden nő biszex vagy leszbikus

Meglepő dolgot állítanak a az amerikai Notre Dame Egyetem egyetem, illetve ezt megerősítik a brit Essex Egyetem tudósai is: egy friss kutatásuk szerint minden nő vonzódik a saját neméhez, még akkor is, ha ezt nem vallja be magának!

Essex egyetemének pszichológia tanszéke Dr. Gerulf Rieger vezetésével végzett kutatást, amely a nők válaszreakcióit vizsgálta szexuális jellegű ingerekre. A 345 nő részvételével zajló felmérésben meztelen nőket és meztelen férfiakat mutattak a jelentkezőknek, és különböző (biológiai) válaszreakcióikat figyelték meg.

A szexuális identitás-elméletek alapjai

A XIX. században Sigmund Freud volt, aki megállapította, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el Freud pszichoanalízisnek. Kezdetben – kollégája, Dr. Josef Breuer nyomán – hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatók. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető via regiának, vagyis királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani, s a terápiában fel tudta használni az szóbeli elvétéseket (freudi elszólás).

Miért nem jó, ha gyógyítani akarjuk a nem heteroszexuálisokat?

Elgondolkodtató írás, még akkor is, ha jópár szempotja a szerzőnek nem tükrözi az én véleményemet, illetve szembemegy a tanulmányok eredményeinek. A viták alapja ellenben mindig a különböző vélemények szembeállítása volt és lesz. Alább tehát az átvett poszt: 

Hazánkba is begyűrűzött a homoszexuális orientációt megváltoztatni akaró reparatív terápia (ráadásul, szemben a nyugati tendenciákkal) szakmai (pszichológiai) támogatással (lásd itt). Ez az irány külföldön is megvan, de ott egyrészt a szélesebb szakma egyértelműen szembehelyezkedett ezzel a „terápiával”, másrészt ott már több a melegek megváltozását támagató, vallási alapú mozgalom becsődölt, a vezetők bocsánatkérésével feloszlott. Legutóbbi az egyik legnagyobb és leghíresebb: az Exodus (katt ide vagy ide) (a szervezet vezeteőinek bocsánatkérését lásd itt). Nálunk egy nem elfogadó társadalmi közegbe szakmai támogatással került be ez a rendkívül ártalmas diskurzus. Miért ártalmas?

A cím (miért nem jó?) már jelzi, hogy érvelésem alapja nem az, hogy tudománytalan a reparatív terápia (amit általában szakmai közegben mondanak), bár az kétségtelen, hogy nincsenek tudományosan (kutatásokkal) alátámasztható bizonyítékok arra, hogy ez egy valóban sikeres terápia, és az alapját jelentő elmélet is nagyon gyenge lábakon áll (a szülőkkel /különösen az apával/ való nem megfelelő gyermekkori kapcsolat miatt kialakuló homoszexualitás).

A biszexuálitás, mint azonosság: felvállalása által vagy önmagad!

A biszexualitás nemcsak egy szexuális viselkedési forma, melyben mindkét nemhez vonzódik az egyén. A vonzódás nem feltétlenül egyenlő mértékű mindkét nem iránt.

A biszexualitás nemcsak az embereknél, hanem több állatfajnál is megfigyelhető. A fogalom csak a XIX. századben született, annak ellenére, hogy már az ókorban is létezett, igaz más volt a megközelítése. Ahogy a homoszexualitás, úgy a biszexualitás is folyamatos felmérések és kutatások témája, melyek mintha nem is az identitást, hanem az emberi temészet eme szegmensét próbálják kikódolni, figyelmen kívül hagyva, hogy emberi mivoltunk intelligenciája képes megválaszolni önmaga az önmaga által feltett kérdéseket.

Juliet Mitchell: Jaques Lacan és a női szexualitás

„Kénytelen vagyok szembehelyezkedni az Önök (Horney, Jones, Radó stb.) álláspontjával, mert nem különítik élesen és világosan el egymástól a lelki és a biológiai tényezőket, mert ezeket párhuzamba kívánják állítani egymással, és mert, ilyen szándéktól vezérelve, elhamarkodottan bebizonyíthatatlan lelki tények elemzésébe fognak, valamint azért, mert ezenközben kénytelenek utólagosnak, illetve visszahatónak nyilvánítani egyértelműen elsõdleges képződményeket. Jól tudom, kifogásaim magyarázatra szorulnak. De mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy nem engedhetjük meg, hogy a biológia belefolyjon a pszichoanalízisbe, mint ahogy az anatómia és a pszichológia esetében sikerült is elkerülnünk ezt a veszélyt…”

(Freud levele Carl Müller-Braunschweignek, 1935)

Jacques Lacan Sigmund Freud munkásságának újrafelfedezését és -értelmezését tűzte ki célul. Napjainkban a pszichoanalitikus elmélet sokszínű tudományág. Freud írásaiban több ellentmondás feszül, a későbbi analitikusok egyik megközelítést továbbfejlesztették, a másikat elutasították, így választották ki az elméletük kiindulópontjául szolgáló témát. Lacan másképp fogta fel a feladatát: szerinte Freud, ha olykor ellentmondásokba ütközött és holtvágányra jutott is, összefüggő elméletet alkotott, nem szükséges tehát letérni az általa kijelölt útról; inkább egy olyan átfogó keretbe kell helyezni az elképzeléseit, mely belőlük adódik, de amelyet Freud, történelmi helyzete folytán, nem vázolhatott fel. Ez a keret a nyelvészet tudományának előrehaladása jóvoltából áll a rendelkezésünkre.

A nők többsége biszexuális

Sok nő játszadozott már életében legalább egyszer azzal a gondolattal, hogy egy másik nővel kerül közelebbi kapcsolatba, és számtalan olyan sztorit hallottunk már, hogy osztálytársnők próbálták ki egymással viccből a csókolózást. Egy új kutatás szerint a biszexuális hajlam a nők többségére jellemző.

A Boise Állami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az általuk vizsgált heteroszexuális női csoport 60%-a vonzódott szexuálisan más nőkhöz, 45%-uk csókolt már meg nőt, és 50% fantáziált már a saját neméről – írja a YourTango.

Rideg bánásmód – Esettanulmányok a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek elleni erőszakról és hátrányos megkülönböztetésről

A kutatást a Patent Egyesület 2007-ben végzte, és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű(LMBT) emberek ellen az elmúlt öt évben elkövetett jogsértéseket feltáró kutatásának eredményeit mutatja be. A kutatás során az egyesület munkatársa 20 fővel készített interjút, ezek alapján 15 esettanulmány és 2 helyzetelemzés került ebbe az összefoglalóba.

Jellemző esetek
Több olyan diszkriminációs esettel is találkoztunk, amely a külföldi kutatások és a korábbi magyarországi kutatások fényében jellemzőnek mondható: egy szolgáltató általi diszkriminációs esetet, amikor egy meleg párt azért akartak kiküldeni egy koncertről, mert csókolóztak; vagy egy transzszexuális diákot e tulajdonsága miatt támadott meg fizikailag tanárja az iskolában, de az is tipikus, hogy egy biszexuális nőt azért zaklatott a munkatársa, végül elüldözve a munkahelyéről, mert megtalált egy neki tulajdonított leszbikus társkereső hirdetést.

Két nagy nyilvánosságot kapott eset lényegi eseményeit is bemutatja ez a kiadvány: a Károli Gáspár Református Egyetemről kirúgott bizonytalan szexuális érdeklődésű férfi esetét, és a 2007-es büszkeségnapi felvonulás elleni támadásokat és az ennek során tapasztalt rendőri hanyagságot.

Kísérlet a nemiség kialakulásának „tág körű” értelmezésére

Jessica Benjamin: Azonosság és különbözőség

A nemi identitás kialakulása szükségszerűen összekapcsolódik a nemek közötti különbséggel való megbarátkozás képzetével. A kortárs pszichoanalitikus elméletekben és terápiás gyakorlatban megfigyelhető az a változás, hogy a nemek közötti különbség fogalmát ma már nem azonosítják az anatómiai különbségekkel. A nemek közötti különbség(ek) elfogadására és az ezzel összefüggésben létrejövő pozícióra ma már nem úgy tekintenek, mint amit pusztán az anatómiai tények felfedezése alakít ki. Ugyanakkor a nemek közötti különbség természetéről szóló feltételezések még mindig magukon viselik a freudi természettudományos gondolkodásra való törekvés jegyeit, jóllehet igen leplezett, nehezen észrevehető formában. Ezek a nézetek lényegesebbnek tartják a másság felfedezését, illetve elválaszthatónak tartják azt a hasonlóság felfedezésétől. Az elképzelés mögött az a ki nem mondott feltételezés húzódik meg, hogy a másság tudatosulása értékesebb, későbbi fejlődés eredménye és egyben nehezebb is, mint a hasonlóság felismerése. Ez a felfogás megfeledkezik arról, hogy a nehézség abban rejlik, hogy a különbözőséget a hasonlóság elutasítása nélkül kell elfogadni: más szóval át kell hidalni az ellentétek közötti távolságot. Elég feladni a polaritás egyik oldalát ahhoz, hogy közeledhessünk a másikhoz. Az igazi nehézséget azonban a másság, az eltérő jelleg képzetének megalkotásában az okozza, hogy eközben a többi emberi lényhez való hasonlóság érzését nem szabad feladni.

Önkielégítés, maszturbálás

A maszturbáció, az önkielégítés jót tesz a testnek és a léleknek is egyaránt. Az emberek ez által sokkal kényelmesebben érezhetik magukat a bőrükben. Nem beszélve arról a nagy hasznáról, hogy így 100%-ig biztosak lehetünk abban, hogy nem kapunk el semmilyen szexuális úton terjedő betegséget, és nem is leszünk terhesek. Maszturbálást végezheted kézzel, vagy segédeszközzel. Ha szexshopban veszel segédeszközt, jobb ha személyesen vásárolsz szexüzletben, hogy a valós méretet, tapintást érzékeld. Ha szégyenlős vagy, vagy nincs a közelben szexshop, akkor rendelj szex webáruházból interneten.

Homoszexualitás – gének vagy nevelés?

Homoszexuálisnak lenni még a legszabadabb társadalmakban sem könnyű. Van ahol „csak" undor és megvetés, máshol viszont börtön, sőt kivégzés jár érte mondván, hogy természetellenes. A prekoncepció megbélyegez, a tudomány viszont okot keres.

A homoszexualitással kapcsolatban a fő tudományos kérdés az, hogy a másság már a fogantatással létrejön, vagy a szocializáció alakítja ki. Ez a kérdés azért fontos, mert a közvélekedés szerint a genetikai meghatározottság ellen nem tehetünk, a környezeti hatásokat viszont levetkőzhetjük akaraterővel vagy akár neveléssel is. A társadalmi hatások primátusát a „csábítás elmélet”, míg az öröklött tényezők elsőrendűségét a „genetikai elmélet” fémjelzi.

Gondolatok...

Nemrég olvastam pár érdekes tanulmányt egy amerikai oldalon. A szerző Dawn L Elder, a pennsylvania-i Murrysville-ben praktizál és egy ideje tanulmányozza a leszbikus és biszexuális nőket, számos esettanulmányt publikálva. Mivel ez a téma nálunk, Magyarországon részben még mindig tabu, ezért úgy döntöttem, felvállalom a témát. 

Fordításban közzéteszek a blogon a tanulmányokból. Ugyanakkor ezzel a témával kapcsolatos egyéb érdekességeket is érintenék, teljesebbé téve a körképet. Nagyon sok tévhit van ugyanis a leszbikus és biszexuális nők kapcsán, illetve számukra sem egyszerű sokszor az identitás felvállalása.