A 2013-ban lezárult kutatás és eredményei (kiemelve az eddig nem ismert adatokat)
A megfigyelt nőket a kutatás 10 éve alatt 3x2 csoportra osztották:
- egészséges nők szabad szellemű neveléssel
- egészséges nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
- gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
- gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
- felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
- felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
Mind a 6 csoportba 2.630 nő tartozott. A kutatások szerint leszámítva egy krónikus betegségben szenvedő csoportot, a biszexualitású beallítottság aránya az eddig is kimutatott százalékokat adta, kiemelkedően magas bűntudati arányt (91%) adott ki a biszexualitással kapcsolatban az egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű nevelésű nők csoportja, függetlenül egészséi állapotuktól.
A krónikus betegséggel rendelkező nőknél kiemelkedő hányadot mutat a pajzsmirigy problémákkal rendelkezőek biszexualitás irányultsága 96% – függetlenül annak keletkezési idejétől – ugyanakkor 47%-ánál kutatás alatt tudtosult vagy szabadult fel ez a titkolt erotikus vonzódás más nők iránt. Mivel kimagasló arányt mutattak, így ezt a krónikus betegséggel rendelkezó csoportot plusz kutatásokba és megfigyelésbe is bevonták. Első érdekes adalék, hogy a 96% biszexuális irányultságú nőkből, akik nem vállaltk fel vagy nem jöttek rá eme tudatalatti vonzódásuknak (ennek oka főképp a nevelés miatt a gondolatot is elhessegtető nők magas aránya) 78%-a I. típusú, azaz inzulin dependens cukorbetegségben szenvedett. A csoportokba tartozó nők szexuálisan aktívak, de ugyanakkor problémákkal küzdöttek, biszexualitásuk felvállalásáig, illetve az új felállásban való életvitel elfogadásáig. Több nőnél (17%) probléma volt a férfi parter nem megértő magatartása, illetve a hármasban való életviteltől való teljes elzárkozás (36%).
Mindegyik csoportra jellemző, hogy a férfi-nő párkapcsolatban élő biszeuális nők szexuálisan aktívak, de ugyanakkor kisebbségi komplexusuk volt, nem tartották szexuális teljesítményüket megfelelőnek, minden kisebb kudarc teljes traumaként érte őket. Az esetek 42%-ában a nők vagy apa nélkül nőttek fel, ami nyomot hagyott szellemi és lelki fejlődésükön. Serdülőkori depressziós- és öngyilkossági hajlam ezeknél a nőknél 82%-ban fordult elő. Ugyanakkor 69%-a a nőknek tartós párkapcsolatba került, több mint 3 gyermeket szülve. Pajzsmirigy problémájuk 31%-nak 25 éves kora előtt, 58%-ának 26 és 35 éves kora között, a maradék 11%-nak 36 éves kora után redikalizálódott, az esetek túlnyomó többségében 2 éven belül előjött a cukorbetegség is. Ezeknél a nőknél a biszexualitás 35 és 40 éves kor között dolgozott a nőkben a legjobban. 27%-uknál a szabad szellemű nevelésnek köszönhetően tudatosan jelent meg, 41%-nál tudatalatti módon jelent meg, de köszönhetően a megfelelő partneri hozzáállásnak pszihikailag, lelkileg és testileg is sikerült feldolgozni és elfogaadni a kialakult helyzetet. Érdekes adalék, hogy ezeknél a nőknél a stabil 3 fős felállás lelki megnyugvást, cukorszint stabilizációt, emésztési- és székelési gondok megszünését és nem utolsó sorban a szexuális élet teljes kiteljesedését hozta, megszüntetve az addigi önbizalomhiányos szemléletet és saját személy ellen irányuló lesúlytó testi-lelki önértékelést is, amit addig túlbuzgó anyai ösztönnel próbáltak elfojtani.
A fennmaradó hányad, ahol a biszexualitás ténye a család felbomlását vagy a partner meg nem értésétváltotta ki, testi és lelki összeomlást váltott ki, amire rátevődött a megnövekedett önbizalomhiány és bezárkozottság. Ezen biszexuális nők alig 12%-a volt képes túllépni ezen a helyzeten és új kapcsolatot kezdeményezni.
Fontos megjegyezni, hogy a biszexualitást sikeresen feldolgozó nők társa és gyermekeik teljesen normálisan kezelték a kialakult helyzetet, sok gyermek számára felszabadulást jelentett a helyzet álat megszüntetett tabutémák megszünése, ezáltal szellemi és lelki fejlődésük felszabaduló érzéssel, illetve tehermentes szexuális és erotikus életképpel társult.
A projekt lemásolta az 1986-ban indult, „A Nemzeti Hosszmetszeti Leszbikus Család Tanulmány” elnevezésű kutatás, amerikai leszbikus családok egy csoportjánál végzett kutatást, ahol onnantól kezdődött a követés, amikor a gyermekek megfogantak, és egészen addig tartott, amíg a felnőtt korukat el nem érték. (Amerikában ez általában a 21 éves kort jelenti.)
A leszbikusoknál végzett tanulmányhoz hasonlóan a kutatók a gyermekek 17. születésnapja körül végezték el értékelő vizsgálatukat. A biszexuális beállítottságú édesanyával rendelkező, hármas párkapcsolatban (férfi-nő+nő) élő 378 fő serdülőkorú fiatal édesanyja adott interjút a kutatóknak, és töltött ki kérdőíveket, amely gyermekeik szociális készségeivel, iskolai teljesítményével és viselkedésével kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
A tinédzserek maguk is kitöltöttek kérdőíveket. A nemileg egyező (fiú-fiú, lány-lány) amerikai tinédzserek kontroll csoportjával összehasonlítva a biszexuálitásukat nyiltan felvállaló és hármas kapcsolatban élő anyák gyermekei szignifikánsan magasabb fokot értek el a szociális, a tanulmányi és az összkompetenciájuk tekintetében, és szintén jelentősen alacsonyabb értékűek voltak körükben a szociális problémák, a fegyelmezési szabályok megszegése, az agresszivitás, és a problémákat a külvilágra kivetítő viselkedés.
A tanulmányról beszámoló publikáció szerzői szerint az eredményeknek a biszexuális anyával rendelkező családok klinikai gondozása szempontjából is jelentősége van, jogi szempontból is fontos, mert a biszexuális anyák szülői felügyeleti jogát a gyermekek által tett szakértői tanúságtétel alátámasztja, és jelentős hatással lehet a közösségi politikára is, hiszen elősegíti a különleges életvitelű szülők gyermeknevelési jogosultságának pozitív megítélését. Itt ugyanis figylembe kell venni azt is, hogy az együttélés eme formája nem bigmiának számít, ugyanakkor a árhoz csatlakozott, életvitelszerűen velül élő nőnek is vannak jogai.
Az mindenképp pozitív előrelépés, hogy a 17 éven keresztül megfigyelt, és a tanulmány megállapításai szerint a biszexuális anyák háromtagú szülős családjában nevelkedő tinédzserkorú gyermekek pszichológiailag egészségesen igazodnak a mama másságához, és ráadásul jóval kevesebb viselkedési probléma fordul náluk elő, mint korosztályuk többi tagjánál.
A tanulmány angolul, teljes terjedelmében az Amerikai Pszichológiai Társaság honlapján olvasható.
Az I. rész ITT olvasható
