Elfogadták a melegek együttélését a középkorban

Egy amerikai történész meglepő bejelentéssel állt elő: 600 évvel ezelőtt a középkori Európában elfogadott és jogilag is szabályozott lehetett a meleg párok együttélése.

A pennsylvaniai Shippensburg Egyetem történésze, Allan Tulchin szerint történeti bizonyítékok sokasága, így végrendeletek és sírok tömkelege utal arra, hogy a homoszexuális kapcsolatok a középkorban elfogadottnak számítottak. „A ma elfogadottnak számító együttélésben semmi új nincs, hiszen például a középkorban sem számított tabunak” – áll a Live Science című tudományos magazinban.

Sok nő felfedez magában leszbikus hajlamokat

Az önkielégítés (maszturbáció) normális folyamat; olyan tevékenység, amelyre sok nő véletlenül érez rá, általában gyermekkorban, teste fölfedezése közben. Ez nemcsak nagyszerű érzés, de segít megtanulni, milyen érintést szeretünk vagy nem szeretünk: nagy adomány ez a tudás akkor, amikor partnerünkkel szeretkezünk. Az önkielégítés segítségével megtanulhatjuk, mi öröm testünk számára.

Ha a szégyenérzet vagy nemi szerve ink nem megfelelő ismerete megakadályoz az önkielégítésben, próbáljunk megismerkedni nemi szerveinkkel egy megfelelően illusztrált, anatómiai és szexuális ismeretekről szóló könyv segítségével. Amikor egyedül vagyunk, lágyan érintsük meg és simogassuk ezt a területet, hogy megtapasztaljuk saját reakcióinkat. Gondoljunk arra a fantáziánkban élő személyre, akivel szívesen szeretkeznénk. Érintsük meg és simogassuk a csiklót és a hüvelyt; érezzük, ahogy a terület megduzzad és síkossá válik, míg végül már csak az élvezetre gondolunk.

A kedvenc mesehősöm biszexuális

A kérdés: lehet-e a mesefilmek szereplőinek szexuális hovatartozásáról beszélni? Aki szerint nem, az kérem, klikkeljen máshová, ugyanis most épp egy ilyen témát készülök kifejteni, és nem áll szándékomban bárkit is kiakasztani.

Amikor megismertem azt a rajzfilmsorozatot, amiről írni fogok (Az Avatar: Aang legendája, Az Avatar: Korra legendája), biztos voltam benne: ha egyszer gyerekem születik és nagyobbacska korában (természetesen csak akkor, ha már eléri a megfelelő korhatárt, tehát legelőbb hatéves korában) mesét kíván majd nézni, neki is meg fogom mutatni. Különösen azért, mert a számos bugyuta, erőszakos és/vagy igénytelen sorozat után ez volt az első olyan rajzfilm, aminek az értékrendszere nagyjából tükrözi mindazt, amit közvetíteni kívánok felé. Lélekben fiatal „The Legend of Korra” és „The Legend of Aang” -nézők, előre szólok, SPOILER következik.

Melegházasság Magyarországon?

Melegházasság Magyarországon. Lehetséges? Alkalmazható a hazai jogi környezetben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának érvelése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az azonos neműek házasságát engedélyező írországi népszavazás és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését követően a hazai közbeszédben is a figyelem középpontjába került az azonos nemű párok házasságkötésének lehetősége. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a Bíróság érvelése mennyiben lenne alkalmazható a hazai jogi környezet keretei között, vagyis hogy levezethető-e Magyarországon is az azonos neműek házassághoz való joga.

A vizsgálandó kérdések
A vizsgálódás rendkívül szerteágazó lehet, ezért a kérdés megválaszolásához szükséges mértékben szűkítve az alábbi csomópontok kifejtésére és az általuk felvetett kérdések megválaszolására koncentrálunk:

1. Dinamikus vagy inkább statikus Magyarországon a házasságra vonatkozó fogalom?
2. Statikusság vagy folyamatos fejlődés jellemzi Magyarországon a meleg és leszbikus jogokat?
3. Alapvető jog-e a házassághoz való jog?
4. Milyen jogokat takar a bejegyzett élettársi kapcsolat és mennyiben feletethető meg a házasságnak?
5. Indokolt-e a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségtétel?
6. Nemleges válasz esetén van-e lehetőség a házasság fogalmának kiterjesztésére az azonos nemű párok vonatkozásában?
7. Sértheti-e az azonos neműek házassága mások jogát vagy a házasság intézményét?

Pár szó a női biszexualitásról II.

II. rész

A 2013-ban lezárult kutatás és eredményei (kiemelve az eddig nem ismert adatokat)
A megfigyelt nőket a kutatás 10 éve alatt 3x2 csoportra osztották:

• egészséges nők szabad szellemű neveléssel
• egészséges nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
• gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
• gyermekkoruk alatt kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel
• felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők szabad szellemű neveléssel
• felnőttkorban kialakult krónikus betegséggel rendelkező nők egyházi/szigorú erkölcsi/prűd szellemű neveléssel

Pár szó a női biszexualitásról I.

I. rész

Azt tény, hogy az általános nőiségnek ugyanaz az alapja, mint a leszbikusságnak; ugyanakkor a leszbikusság önálló identitáskategória is lehet.

A női biszexualitásban a „leszbikus” és a „heteró” nőiség ugyanaz az identitás, ugyanúgy egyszerre női és leszbikus identitás. Itt még az egyik entitás sem zárja ki a másikat. Ennyiben kissé eltérő pszicho- és szociodinamikailag is a férfi biszexualitástól; lehet alapvetően analóg, de eltérő motívumokat hordoz.

A melegek és a leszbikusok mégsem a biológia zsákutcái? – a homoszexualitás társadalmi, biológiai és kulturális funkciója

Sokáig – sajnos még maguk a melegek is – evidensnek vették, hogy ők a biológia zsákutcái. A kortárs evolúciós tudományok 1978–as, 1995–ös, illetve 2000-es kutatásai és elméletrendszerei ma már azt a képet nyújtják, hogy ez egy a téves nézet, ez nem áll.

Már a humán szociobiológia atyja, Edward Wilson felvetette 1978-ban, hogy a melegek a reprodukció feltételezhető hiánya révén fennmaradó energiáikat az oldalági rokonok gondozására fordítják, mint azt a kulturális antropológia is kimutatta tradicionális törzsi társadalmakban, például Haitin. 1995-ben tudományos igazolást nyert, hogy nagypopuláción a melegek nagyobb általános empátiakészséggel rendelkeznek, mint a heteroszexuális férfiak (Salais és Fischer, 1995). 2000-ben Kirkpatrick, 2001-ben Muscarella kimutatta, hogy a meleg közösségekben sokkal erősebb a csoportösszetartó erő. A genetikai, statisztikai kutatások (Camperio-Ciani, 1999) nagypopuláción igazolták, hogy a meleg gyermeket szülő anya nagy átlagban termékenyebb, mint a csak heteroszexuális gyermekeket világra segítő társai. (Természetesen, ma árnyalja a kutathatóságot a korszerű fogamzásgátló módszerek elterjedése.) Ere a statisztikai eredményre született egy elmélet, miszerint az X kromoszómán levő, a melegség kialakulásában többek között rész vevő génszakasz, az Xq28 (Dean Hamer, 1993) visszareprodukálja önmaga „kiesett” reprodukciós tevékenységét. Azaz, a melegek nem a reprodukció ellenségei, hanem azzal együtt alkotnak egy biológiai közösséget. Ezzel többek között igazolódott az a hipotézis (Robert Trevis, 1994), miszerint, ha a természet produkál ilyen géncsoportot, annak biológiai-közösségi funkcióval kell rendelkeznie.

A meleg és biszexuális tinik magasabb várandóssági rátát mutatnak

A meleg és biszexuális amerikai tinik sokkal gyakrabban válnak szülővé heteroszexuális társaiknál. A George Mason University egyik friss kutatása szerint sokkal gyakrabban esnek teherbe vagy ejtenek teherbe másokat azok az amerikai kamaszok, akik melegként vagy biszexuálisként jellemzik magukat és mindkét nemmel lefekszenek, mint csak heteroszexuális társaik.

8 mondat, amit soha ne mondj egy biszexuálisnak

Nemrég olvastam ezt a posztot Dorától, ami aztán elgondolkoztatott. Eszembe juttatta a sületlenségeket, amiket eddigi életem során mondtak nekem az emberek, mikor kiderült, a lányokat is szeretem.

Mert higgyétek el, nem vicces! Egyáltalán! Én megértem, hogy ilyenkor mondani kell valamit és az, akivel épp közlöm azt gondolja, zavarában valami poénnal üti el a dolgot. Ha ez az eset áll elő és nem jön ki semmi toleráns, előítéletektől mentes a szádon, akkor inkább ne mondj semmit! Vagy, ha az, aki megnyílt előtted mindenképp választ vár, mondj ennyit: oké, ezen gondolkoznom kell. És kész.

A melegeket duplán sújtja az amúgy sem rózsás egészségügyi rendszer

Milyen tapasztalatai, problémái lehetnek egy a meleg közösségbe tartozó embernek az egészségügyben? Sokan biztosan azt válaszolnák erre, hogy miért lenne más, mint egy heterónak: bárki is köhög a villamoson a téli időszakban, a nátha mindenképpen nátha; és az egészségügy nem valami rózsás helyzete mindannyiunkat sújt, és nehéz helyzetbe hoz. Míg utóbbival teljes mértékben egyetértünk, előbbiben „a maradjanak a négy fal között álszentsége” mellett ott van az is, hogy nagyon sokan nem tudják például, mennyire fontos lehet, hogy egy-egy szakorvos ismerje páciense szexuális orientációját, hogy a hosszabb kórházi tartózkodás során milyen jogai vannak egy meleg párnak, és hogy a melegnek és leszbikusoknak is lehetnek gyermekeik, utóbbiak részt vehetnek reprodukciós eljárásban is. A tévhitek, a tudáshiány jelen vannak az egészségügyben, ahol valószínűleg azért nem éri látható diszkrimináció a melegeket, mert sokan nem is merik vállalni identitásukat.

14 dolog, amit jó tudnod, ha biszexuális nővel randiznál vagy élnél

1. Igen, ő tényleg biszexuális. El kell fogadni a tényt. Egy becsületes embert sem szokás kérdezgetni, hogy ő tényleg becsületes-e? Ahogy azt elfogadjuk tényként, egy nő biszexualitását is el kell fogadnunk.

2. Nem, nem fog megcsalni csak azért, mert ő biszexuális. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy minden szőke nő csalfa... Tudod mennyi monogám szőke nő van a világon?! Nagyon sok. Ahogy nagyon sok monogám vagy duogám biszexuális nő.

Gyengébb a szexuális kisebbségek egészségügyi ellátása

A homo- és biszexuális, továbbá a transznemű emberek rosszabb orvosi ellátásban részesülnek, és az egészségi állapotuk is rosszabb, mint a többségi heteroszexuális társadalomba tartozóké. A szakirodalom felhívja a figyelmet e populáció speciális ellátási igényeire.

Nicole Flemmer és munkatársainak cikke – Creating a Safe and Caring Health Care Context for Women Who Have Sex With Women – a The Journal for Nurse Practitioners című szaklapban bemutatja a „kulturálisan biztonságos közeg” koncepcióját, ami segít az orvosoknak abban, hogy hatékony kapcsolatot tudjanak kialakítani az átlagostól eltérő szexuális orientációjú betegeikkel.

Nő vagy férfi? Mindegy, csak szex legyen!

Sokan nem is hinnék, hogy valamilyen szinten mindannyian biszexuálisak vagyunk, és ez teljesen természetes. De pontosan kit nevezhetünk igazán annak, aki egyaránt vonzódik mindkét nemhez?

Sokan sok mindenre gondolnak, amikor meghallják azt a szót, hogy biszexuális. Valaki felhördül, valaki elfordul, míg mások megbotránkozás nélkül elfogadják őket, esetleg ők maguk is azok. A biszexuális kifejezést arra az emberre mondjuk, aki egyaránt vonzódik a férfiakhoz, és a nőkhöz is. Érdekes, mert nemcsak az tartozik ide, aki konkrétan már összefeküdt azonos nemű társaival, hanem már a nemi vágynak az érzése is egyenlő a biszexualitással. A szót először a XIX. században használták, de akkor még a hermafroditákat nevezték így.

Nő a homo- és biszexuálisok száma Amerikában

Kilencmillió homo- és biszexuális élhet Amerikában, ami nagyjából megfelel New Jersey állam teljes lakosságának – állítja Gary Gates kaliforniai demográfus a The Wall Street Journal pénteki kiadása szerint.

Gates, a UCLA jogi kara Williams Intézetének szakértője öt, 2004 és 2009 között készített felmérés összevetése után állapította meg: az Egyesült Államok lakosságának 3,5 százaléka vallja magáról, hogy a saját neméhez vagy mindkét nemhez vonzódik. A demográfus szerint az egyértelműen homoszexuálisok részaránya a társadalomban 1,7 százalék.

Turai Katalin Ráhel: Nők és férfiak szexuális hármasokban

(...) Nemcsak a szexuális hármasok, hanem a biszexualitás is sokféleképpen „történik”, és rugalmasan definiálható. Azt az általánosan elfogadott meghatározást követtem interjúalanyaim kiválasztásakor, hogy saját bevallásuk szerint szexuálisan egyaránt vonzódnak-e férfiakhoz és nőkhöz. Ezeknek a vonzalmaknak a tükrében tapasztalatok, érzések, élettörténetek narratívákban kibomló színes skáláját kaptam: látni fogjuk, hogy a négy interjúalanyom is mind „másképp” biszexuális. A biszexualitás is történet: kitérőkkel, változásokkal tűzdelt elbeszélés, sokszor egy adott, stabil, változatlan identitás nélkül, és így jól példázza a szubjektum posztmodern, poszt-strukturalista megközelítését (Garber 1996 47, Hemmings 2002, 24-27). A szexualitás az interjúban is vallomásszerű narratív formában tárul fel, de nem mint egy meghatározott szexualitással eleve rendelkező személy útja, hanem mint ennek az „igazságnak” és ennek a személyiségnek a folyamatos előállítása (Scott 1993, Foucault 1999, Butler 2005, 2006). A biszexualitás csak időbeliségében érthető és mesélhető el – az egyetlen állókép, amely megragadni reméli, a vegyes hármas; sokan a hármasozás képének segítségével gondolják megérteni, mit jelenthet „egyszerre” vonzódni nőkhöz és férfiakhoz (Garber 1996, Hemmings 2002). A hármast ezért társadalmi szimbólumnak tekintem, egy olyan jól körülhatárolható képnek, amelyen keresztül nemcsak a biszexualitást és a szexualitás időbeliségét, hanem a nemek viszonyát is meg tudjuk közelíteni. Ebben a cikkben a biszexuális narratívát ütköztetem a biszexuális hármas képével. (...)

Tolerancia a biszexuális nők irányában

Kedésben kiemelném, figyelembe véve jónéhány kutatást, hogy a legkomolyabb változást a biszexuális nők megítélésénél kell elérni, mivel nekik még a biszexuális férfiakaknál is rosszabb megítélésük van. 

Társadalmunk toleráns a félrelépő férfival, de nem az a félrelépő nővel. A belénk nevelt előítélet a biszexuális nőt egyfajta szajhaként kezeli, aki nem képes uralni a vágyait, sőt mi több annyira „ördögi”, hogy mindkét nemre szüksége van a kielégüléséhez. Ezt a helyzetet rontja még a legtöbb heteroszexuális párkapcsolatban „biszexuális identitásra ébredő” nőt a férfi partnere lenézi/lekezeli, „betegnek” tarja, hogy nem elég neki csak Ő, a férfi... Ez okozza a legkomolyab mentális kárt a biszexuális nőknek, ezt legfőképpen az bizonyítja, hogy ahol mégsem ez történik – abban a kevés esetben – a biszexuális nők még leszbikus társaiknál is kiegyensúlyozottabbakká válnak.

12 dolog, amit nem tudsz a vagináról

„Misztikus” női testrész, ami tele van titkokkal, ráadásul nem csak a férfiak, de a nők számára is. Tények és tévhitek a vagina körül.

A női testnek ez a része mindenki életében fontos szerepet játszik, legyen nő vagy férfi. Éppen ezért gyakran megihleti a művészeket már évszázadok óta. Ennek ellenére vannak olyan tények és információk, melyek még meglepetést tudnak okozni. Mik ezek?

Hogy kezeljük azt, aki éppen nekünk bújt elő, azaz coming-out-olt

A coming out a szexuális identitásunk elfogadásának utolsó fázisa, és egyben szellemileg és lelkileg legkeményebb és legkockázatosabb része. A meleg, leszbikus vagy biszexuális identitását felismerő, majd azt elfogadó egyén hosszú utat jár be, amíg elszánja magát erre az utolsó lépésre, kockáztatva a negatív reakciót. Hiszen nem lehet tudni, hogy milyen hatása lesz annak, amit megoszt, hogy ki hogyan reagál majd rá, hogy mik lesznek ennek a következményei.

Ha pont nekünk coming out-ol valaki, a legfontosabb – bármit is érzünk –, hogy tudjuk, ez a másik számára nehéz dolog, és mindenképpen a nagyfokú bizalom jele. Azért bújik elő nekünk, mert számára fontos, hogy jobban megismerjük és elfogadjuk őt.

Felvállalt heteronormativitás: Coming out

Kutatásokból tudjuk, hogy a magyar társadalom még mindig diszkriminatívan viszonyul a melegekhez (azzal kapcsolatban pedig még vizsgálatokat sem igazán végeznek, hogy gondolkodnak pl. a transzneműekről). A Háttér Társaság legutóbbi jelentéséből többek között az derül ki, hogy a homoszexuálisokat nagyon elutasítja a társadalom. Ez természetesen összefügg azzal, hogy bár az elmúlt évtizedben bővült az LMBTQIA-emberek jogainak köre (ami aztán 2010-ben megakadt), a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkrimináció erősen jelen van a törvényekben, az erőszak és megkülönböztetés ellen szóló jogszabályok nem valósulnak meg a gyakorlatban, a szakembereket nem képzik megfelelően, a homofób és transzfób kijelentések pedig megtűrtek a közéletben. Egy 2010-es kérdőíves kutatásban a válaszadók 91%-a értett egyet azzal, hogy a média torz képet mutat az LMBTQIA-közösségről, de még nem készült átfogó vizsgálat arról, hogyan jelennek meg ezek a témák a médiában. Azok az érintett emberek pedig, akik a társadalmi szinten erősen jellemző homofóbiát belsővé teszik, illetve fenyegetettségben élnek, könnyen elszigetelődhetnek, gyűlölik magukat, és gyakran öngyilkosságot is megkísérelnek. Vitathatatlan, hogy nagy szükség lenne a melegek megfelelő médiabeli megjelenítésére, és ebben hatalmas szerepük van a játékfilmeknek. Főleg azoknak, amelyek sok nézőhöz eljutnak. A Coming out rendezőjének, Orosz Dénesnek saját bevallása szerint valami ilyesmi lehetett a célja, de az eredmény erősen kétséges.

Hányféle orgazmus van a nőknél?

Hányféle orgazmus van a nőknél? Freud annak idején kétféle orgazmusról beszélt: a csikló ingerlése révén kiváltott (klitorális) és a közösülésben létrejövő, ún. hüvelyi (vaginális) orgazmusról. Szerinte az előbbi az éretlenebb, gyerekesebb, az utóbbi pedig az érett, felnőtt változata a kielégülésnek.

Ezt az elméletet már az ő korában is sokan kétségbe vonták. 

Masters és Johnson pedig műszeres vizsgálatokkal kimutatta, hogy akár a csikló ingerlése révén, akár közösüléssel elégül ki egy nő, fiziológiailag mindig ugyanaz történik: a hüvelyizmok ritmikus összehúzódásai oldják föl a szexuális feszültséget, hozzák meg a kielégülést. Ugyanakkor az orgazmus megélése nem különbözik a hetero-, homo- és biszexuális identitású nőknél.