A melegek és a leszbikusok mégsem a biológia zsákutcái? – a homoszexualitás társadalmi, biológiai és kulturális funkciója

Sokáig – sajnos még maguk a melegek is – evidensnek vették, hogy ők a biológia zsákutcái. A kortárs evolúciós tudományok 1978–as, 1995–ös, illetve 2000-es kutatásai és elméletrendszerei ma már azt a képet nyújtják, hogy ez egy a téves nézet, ez nem áll.

Már a humán szociobiológia atyja, Edward Wilson felvetette 1978-ban, hogy a melegek a reprodukció feltételezhető hiánya révén fennmaradó energiáikat az oldalági rokonok gondozására fordítják, mint azt a kulturális antropológia is kimutatta tradicionális törzsi társadalmakban, például Haitin. 1995-ben tudományos igazolást nyert, hogy nagypopuláción a melegek nagyobb általános empátiakészséggel rendelkeznek, mint a heteroszexuális férfiak (Salais és Fischer, 1995). 2000-ben Kirkpatrick, 2001-ben Muscarella kimutatta, hogy a meleg közösségekben sokkal erősebb a csoportösszetartó erő. A genetikai, statisztikai kutatások (Camperio-Ciani, 1999) nagypopuláción igazolták, hogy a meleg gyermeket szülő anya nagy átlagban termékenyebb, mint a csak heteroszexuális gyermekeket világra segítő társai. (Természetesen, ma árnyalja a kutathatóságot a korszerű fogamzásgátló módszerek elterjedése.) Ere a statisztikai eredményre született egy elmélet, miszerint az X kromoszómán levő, a melegség kialakulásában többek között rész vevő génszakasz, az Xq28 (Dean Hamer, 1993) visszareprodukálja önmaga „kiesett” reprodukciós tevékenységét. Azaz, a melegek nem a reprodukció ellenségei, hanem azzal együtt alkotnak egy biológiai közösséget. Ezzel többek között igazolódott az a hipotézis (Robert Trevis, 1994), miszerint, ha a természet produkál ilyen géncsoportot, annak biológiai-közösségi funkcióval kell rendelkeznie.

A szexuális identitás-elméletek alapjai

A XIX. században Sigmund Freud volt, aki megállapította, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el Freud pszichoanalízisnek. Kezdetben – kollégája, Dr. Josef Breuer nyomán – hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatók. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető via regiának, vagyis királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani, s a terápiában fel tudta használni az szóbeli elvétéseket (freudi elszólás).

LMBT egészségpszichológia

Előadás a BME Nemek pszichológiája című kurzuson

2013. április 26.

LMBT személyek és párok pszichoterápiája Nem igaz, hogy „minden ember egyforma”, LGBT személyeket csak LGBT terapeuta tud jól kezelni

Juliet Mitchell: Jaques Lacan és a női szexualitás

„Kénytelen vagyok szembehelyezkedni az Önök (Horney, Jones, Radó stb.) álláspontjával, mert nem különítik élesen és világosan el egymástól a lelki és a biológiai tényezőket, mert ezeket párhuzamba kívánják állítani egymással, és mert, ilyen szándéktól vezérelve, elhamarkodottan bebizonyíthatatlan lelki tények elemzésébe fognak, valamint azért, mert ezenközben kénytelenek utólagosnak, illetve visszahatónak nyilvánítani egyértelműen elsõdleges képződményeket. Jól tudom, kifogásaim magyarázatra szorulnak. De mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy nem engedhetjük meg, hogy a biológia belefolyjon a pszichoanalízisbe, mint ahogy az anatómia és a pszichológia esetében sikerült is elkerülnünk ezt a veszélyt…”

(Freud levele Carl Müller-Braunschweignek, 1935)

Jacques Lacan Sigmund Freud munkásságának újrafelfedezését és -értelmezését tűzte ki célul. Napjainkban a pszichoanalitikus elmélet sokszínű tudományág. Freud írásaiban több ellentmondás feszül, a későbbi analitikusok egyik megközelítést továbbfejlesztették, a másikat elutasították, így választották ki az elméletük kiindulópontjául szolgáló témát. Lacan másképp fogta fel a feladatát: szerinte Freud, ha olykor ellentmondásokba ütközött és holtvágányra jutott is, összefüggő elméletet alkotott, nem szükséges tehát letérni az általa kijelölt útról; inkább egy olyan átfogó keretbe kell helyezni az elképzeléseit, mely belőlük adódik, de amelyet Freud, történelmi helyzete folytán, nem vázolhatott fel. Ez a keret a nyelvészet tudományának előrehaladása jóvoltából áll a rendelkezésünkre.

Gondolatok...

Nemrég olvastam pár érdekes tanulmányt egy amerikai oldalon. A szerző Dawn L Elder, a pennsylvania-i Murrysville-ben praktizál és egy ideje tanulmányozza a leszbikus és biszexuális nőket, számos esettanulmányt publikálva. Mivel ez a téma nálunk, Magyarországon részben még mindig tabu, ezért úgy döntöttem, felvállalom a témát. 

Fordításban közzéteszek a blogon a tanulmányokból. Ugyanakkor ezzel a témával kapcsolatos egyéb érdekességeket is érintenék, teljesebbé téve a körképet. Nagyon sok tévhit van ugyanis a leszbikus és biszexuális nők kapcsán, illetve számukra sem egyszerű sokszor az identitás felvállalása.