Melegházasság Magyarországon. Lehetséges? Alkalmazható a hazai jogi környezetben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának érvelése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az azonos neműek házasságát engedélyező írországi népszavazás és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését követően a hazai közbeszédben is a figyelem középpontjába került az azonos nemű párok házasságkötésének lehetősége. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a Bíróság érvelése mennyiben lenne alkalmazható a hazai jogi környezet keretei között, vagyis hogy levezethető-e Magyarországon is az azonos neműek házassághoz való joga.
A vizsgálandó kérdések
A vizsgálódás rendkívül szerteágazó lehet, ezért a kérdés megválaszolásához szükséges mértékben szűkítve az alábbi csomópontok kifejtésére és az általuk felvetett kérdések megválaszolására koncentrálunk:
A vizsgálandó kérdések
A vizsgálódás rendkívül szerteágazó lehet, ezért a kérdés megválaszolásához szükséges mértékben szűkítve az alábbi csomópontok kifejtésére és az általuk felvetett kérdések megválaszolására koncentrálunk:
- Dinamikus vagy inkább statikus Magyarországon a házasságra vonatkozó fogalom?
- Statikusság vagy folyamatos fejlődés jellemzi Magyarországon a meleg és leszbikus jogokat?
- Alapvető jog-e a házassághoz való jog?
- Milyen jogokat takar a bejegyzett élettársi kapcsolat és mennyiben feletethető meg a házasságnak?
- Indokolt-e a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségtétel?
- Nemleges válasz esetén van-e lehetőség a házasság fogalmának kiterjesztésére az azonos nemű párok vonatkozásában?
- Sértheti-e az azonos neműek házassága mások jogát vagy a házasság intézményét?

