A korai Homo evolúció során, a kisebb csoportokban, klánokban élő emberek túlélése és sikere nagyban függött a kooperációtól, a csoport együttműködésétől. A gyereknevelés hosszúsága miatt a szülők munkamegosztása nagyfokú volt, a szoptató, nevelő anya nem tudott más aktivitásokban hatékonyan részt venni.
A gyakran, és sok ideig egymástól távol lévő nemeken belüli – hormonális kötődéssel megtámogatott – kooperáció tehát nagyban növelhette az együtt vadászó, gyűjtögető, stb. férfiak és nők esélyét a forrásokért való versengésben, amivel gyermekeik túlélése nagymértékben nőhetett. Tehát mint az emberi heteroszexuális kapcsolatnál, ahol a szexualitásnak feszültségoldó és kötődés-erősítõ funkciója is kialakult, a homoszexuális viselkedésformák hátterében is hasonló okokat lehet feltételeznünk.
Az így kialakult preferenciák aztán, a későbbi korokban is fennmaradva, eredményezhették a történeti és mai korokban tapasztalható homo (bi-) szexuális viselkedést. Jó ha az elején leszögezünk pár tényt:
Ássunk hát kissé mélyebbre ezeknél a tényeknél:
Miként hat a társadalmi norma napjainkban?
Néhány európai ország kb. kétszáz évvel ezelőtt kezdte megszüntetni törvénykönyvében a vallási befolyást. A kialakuló pszichiátria, orvostudomány a jog helyébe lépett, és elmebajjá, szexuális pszichopátiává minősítette át ezeket a jelenségeket. Mindenesetre a büntetéstől a gyógyításra helyeződött át a hangsúly. Az orvostudomány gyógyítani, korrigálni igyekezett ezeket a „téves” szexuális viselkedésmódokat.
A huszadik század végén a korábbi teológiai narrációból való, a moralizáló hangsúlyoktól sem mentes meghatározások helyett (úgymint „perverzió”, „deviáció”, „aberráció”) egy újfajta, tárgyilagosságra törekvő. „tudományosabb” és morálisan semleges leírásra törekedett a felvilágosult orvostudomány.
A legújabbkorban pedig a modern viselkedéskutatók – mint például a témában úttörő munkát végző Alfred Kinsey – a szexuális orientációt egy adott kontinuumnak tekintik, amely a kizárólagos heteroszexualitástól a kizárólagos homoszexualitásig terjed. Az egyén szexuális irányultsága azt mutatja, hogy az illető milyen mértékben vonzódik az ellenkező vagy azonos nemű személyekhez. Kinsey hétpontos skálát állított fel, melynek egyik végére kerülnek azok, akik kizárólag a másik, illetve csakis a saját nemükkel létesítenek kapcsolatot, így kapjuk a heteroszexuális, illetve homoszexuális kategóriát, s a köztes, 2–4 osztályba eső személyeket biszexuáliskénrt határozta meg. Számos tévhit él a köztudatban a homoszexualitásról. Érdemes szemügyre venni néhányat (az alábbiakban azt a kifejezést használjuk, melyet a magyar homoszexuális férfiak magukra nézve elfogadtak: melegek):
Hogyan növeli vajon a termékenységet ez az ismeretlen misztikus gén?
A feltételezések szerint a gén a férfiak irányában ébreszt erős vonzalmat mindkét nemben, ami az anyában (akár tudatalatti) ledérséget, a fiúban melegséget eredményez. Itt az evolúciós haszon: több gyerek, bár némelyikük nem vagy nem hatékonyan viszi tovább a szülő genetikai információjának fonalát. A homoszexualitás tehát egy evolúciós játszma melléktermékeként születhetett. Ha így van, az anya nem hibás, hiszen ő is kapta a gént – sőt senki sem hibás, mivel egy egy genetikai variációról van szó csupán.
A feleszmélés, majd felvállalás a leszbikusoknál valamivel könnyebben megy ma már – köszönhetően a liberalizálódó társadalomnak és az ebből következő elfogadóbb hozzáállásnak –, de a biszexuálisok helyzete továbbra is gyatra. Eme szituációt megfejeli a tudatos/tudatalatti, felvállalt/nem felvállalt biszexuálisok nagyon magas aránya. A tudatosodás mindenképpen megtörténik, de a felvállalásnál szoktak adódni komoly problémák, főleg, ha az egyén valamilyen okból (társadalmi megítélés, család, nevelés, stb) tagadni vagy elfojtani próbálja az identitást, melyetfelfedezett magában. A felvállás – ismertebb nevén coming-out – nehézségeit részleteztem egy régebbi posztomban. A nők felé fordulás lehet időszakos, részleges vagy práhuzamos, mindegyik esetben a biszexuális nőknek megmarad „férfiigényük”, sőt kimutatták, hogy az egyre növekvő poliamoriás hármas társközösségben élő nők között nagyon sokan lényegesen jobban reagálnak a három test közösségében történő férfiorgazmusra. Többen is beszámolnak arról, hogy a kétféle partner – nő és férfi – kiélezi az érzékszerveket, és megtörténik az, amit a heteroszexuális kapcsolat alatt alig, vagy egyáltalán nem tudtak megélni. Ez ez érzés egy érdekes kisülés-szerű állapot, amely szinte közvetlenül a férfipartner ejakulációjakor érzenek. A beszámolók szerint ez valahogy más, mint az eddigi orgazmus-érzések, nem is annak érzik, mint máskor, hogy elindul egy folyamata az orgazmusnak...
A gyakran, és sok ideig egymástól távol lévő nemeken belüli – hormonális kötődéssel megtámogatott – kooperáció tehát nagyban növelhette az együtt vadászó, gyűjtögető, stb. férfiak és nők esélyét a forrásokért való versengésben, amivel gyermekeik túlélése nagymértékben nőhetett. Tehát mint az emberi heteroszexuális kapcsolatnál, ahol a szexualitásnak feszültségoldó és kötődés-erősítõ funkciója is kialakult, a homoszexuális viselkedésformák hátterében is hasonló okokat lehet feltételeznünk.
Az így kialakult preferenciák aztán, a későbbi korokban is fennmaradva, eredményezhették a történeti és mai korokban tapasztalható homo (bi-) szexuális viselkedést. Jó ha az elején leszögezünk pár tényt:
- A Krisztus utáni negyedik században Nagy Konstantin római császár megtérése után a kereszténység államvallássá vált. Európa ebből adódóan fokozatosan elfogadta az emberi szexualitásra vonatkozó keresztény szemléletet, melynek doktrínája szerint a szexuális tevékenységet csak a nemzés célja igazolhatja. Ez a nézet a régebbi, zsidó hagyomány és egyes aszketikus ókori filozófiák által is jelentősen támogatott és közkeletű volt. A szex minden olyan formája tiltott és bűnös dolog volt, mely nem ezt a célt szolgálta. A keresztény társadalomban szigorúan szankcionálták, büntették a közösülés orális, anális, állatokkal vagy azonos neműekkel folytatott formáit. Ez a szigorú megítélés és elutasítás egészen a modern korig fennmaradt és uralkodott a nyugati világban.
- A homoszexualitás evolúciós szempontból nem tűnik adaptív viselkedésnek, a darwini rostán már régen ki kellett volna hullania. Akkor mégis miért maradt fenn? Egy érdekes elmélet szerint az a gén, ami a férfiakban homoszexualitásra hajlamosít, termékenyebbé teszi az anyát. Valóban, több tanulmány szerint (legutóbb 2012 május; Andrea Campereo: The Journal of Sexual Magazine) a meleg férfiaknak és leszbikus nőknek több testvérük van az átlagosnál.
Ássunk hát kissé mélyebbre ezeknél a tényeknél:
Miként hat a társadalmi norma napjainkban?
Néhány európai ország kb. kétszáz évvel ezelőtt kezdte megszüntetni törvénykönyvében a vallási befolyást. A kialakuló pszichiátria, orvostudomány a jog helyébe lépett, és elmebajjá, szexuális pszichopátiává minősítette át ezeket a jelenségeket. Mindenesetre a büntetéstől a gyógyításra helyeződött át a hangsúly. Az orvostudomány gyógyítani, korrigálni igyekezett ezeket a „téves” szexuális viselkedésmódokat.
A huszadik század végén a korábbi teológiai narrációból való, a moralizáló hangsúlyoktól sem mentes meghatározások helyett (úgymint „perverzió”, „deviáció”, „aberráció”) egy újfajta, tárgyilagosságra törekvő. „tudományosabb” és morálisan semleges leírásra törekedett a felvilágosult orvostudomány.
A legújabbkorban pedig a modern viselkedéskutatók – mint például a témában úttörő munkát végző Alfred Kinsey – a szexuális orientációt egy adott kontinuumnak tekintik, amely a kizárólagos heteroszexualitástól a kizárólagos homoszexualitásig terjed. Az egyén szexuális irányultsága azt mutatja, hogy az illető milyen mértékben vonzódik az ellenkező vagy azonos nemű személyekhez. Kinsey hétpontos skálát állított fel, melynek egyik végére kerülnek azok, akik kizárólag a másik, illetve csakis a saját nemükkel létesítenek kapcsolatot, így kapjuk a heteroszexuális, illetve homoszexuális kategóriát, s a köztes, 2–4 osztályba eső személyeket biszexuáliskénrt határozta meg. Számos tévhit él a köztudatban a homoszexualitásról. Érdemes szemügyre venni néhányat (az alábbiakban azt a kifejezést használjuk, melyet a magyar homoszexuális férfiak magukra nézve elfogadtak: melegek):
Hogyan növeli vajon a termékenységet ez az ismeretlen misztikus gén?
A feltételezések szerint a gén a férfiak irányában ébreszt erős vonzalmat mindkét nemben, ami az anyában (akár tudatalatti) ledérséget, a fiúban melegséget eredményez. Itt az evolúciós haszon: több gyerek, bár némelyikük nem vagy nem hatékonyan viszi tovább a szülő genetikai információjának fonalát. A homoszexualitás tehát egy evolúciós játszma melléktermékeként születhetett. Ha így van, az anya nem hibás, hiszen ő is kapta a gént – sőt senki sem hibás, mivel egy egy genetikai variációról van szó csupán.
A feleszmélés, majd felvállalás a leszbikusoknál valamivel könnyebben megy ma már – köszönhetően a liberalizálódó társadalomnak és az ebből következő elfogadóbb hozzáállásnak –, de a biszexuálisok helyzete továbbra is gyatra. Eme szituációt megfejeli a tudatos/tudatalatti, felvállalt/nem felvállalt biszexuálisok nagyon magas aránya. A tudatosodás mindenképpen megtörténik, de a felvállalásnál szoktak adódni komoly problémák, főleg, ha az egyén valamilyen okból (társadalmi megítélés, család, nevelés, stb) tagadni vagy elfojtani próbálja az identitást, melyetfelfedezett magában. A felvállás – ismertebb nevén coming-out – nehézségeit részleteztem egy régebbi posztomban. A nők felé fordulás lehet időszakos, részleges vagy práhuzamos, mindegyik esetben a biszexuális nőknek megmarad „férfiigényük”, sőt kimutatták, hogy az egyre növekvő poliamoriás hármas társközösségben élő nők között nagyon sokan lényegesen jobban reagálnak a három test közösségében történő férfiorgazmusra. Többen is beszámolnak arról, hogy a kétféle partner – nő és férfi – kiélezi az érzékszerveket, és megtörténik az, amit a heteroszexuális kapcsolat alatt alig, vagy egyáltalán nem tudtak megélni. Ez ez érzés egy érdekes kisülés-szerű állapot, amely szinte közvetlenül a férfipartner ejakulációjakor érzenek. A beszámolók szerint ez valahogy más, mint az eddigi orgazmus-érzések, nem is annak érzik, mint máskor, hogy elindul egy folyamata az orgazmusnak...
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.